Nyolc kara lett a Miskolci Egyetemnek

Újabb karral bővült a miskolci felsőoktatás: augusztus 1-jével megalakult a Bartók Béla Zeneművészeti Kar, a Miskolci Egyetem nyolcadik, egyben legfiatalabb szakintézménye – jelentették be kedden a Zenepalotában. Nevet változtatott az egészségügyi kar is, amely ettől az időponttól Egészségtudományi Karként működik tovább.

Nyitnának a könnyűzene felé is

A zeneművészeti kar megalapítása és az egészségtudományi képzés kialakítása a fejlődés magasabb fokát jelenti a Miskolci Egyetem számára, szerepeltek is a campus 2024-ig szóló intézményfejlesztési terveiben – szögezte le elöljáróban Horváth Zita, az egyetem rektora a keddi sajtótájékoztatón. A felsőfokú zenei oktatás új formájának megteremtésével már most az előadó-művészeti irányba bővülhet a képzés a komolyzene területén, de a továbbiakban szeretnének nyitni a könnyűzene irányába is. Az egészségügyi kar névváltoztatásának igényét a képzési struktúrák továbbfejlesztése, a mesterszakok kialakítása tette indokolttá – mondta a rektor.

A miskolci zenei képzés évszázados fejlődési folyamatának fontos mérföldköveként jellemezte a zeneművészeti kar megalapítását annak vezetője, Papp Sándor dékán. Ezzel arra utalt, hogy a város közössége 1927-ben építette meg a Zenepalotát, amelyben 1966-tól van felsőfokú zenészképzés. Az intézmény falai között jelenleg 21 különböző szakmai területen zajlik hangszeres és zenekari szólista-, valamint zenetanárképzés.

Az országban 6 felsőfokú zenei intézmény verseng a növendékekért. A miskolci Bartók a legmagasabb szinten képzett, elismert hazai és nemzetközi szakembereket és művésztanárokat kínálja a számukra – tette egyértelművé Papp Sándor, aki a karrá válástól a lehetőségeik további bővülését is várja. Ehhez kapcsolódóan említette meg egy koncertstúdió kialakításának a tervét, amely a Zenepalota alagsorában kapna helyet.

Jól járt vele a térség

Az augusztus első napjától átnevezett Egészségtudományi Kar dékánja, Kiss-Tóth Emőke hosszan sorolta az utat, amelyet a miskolci felsőfokú egészségügyi képzés az 1987-ben történt elindításától az 1995-ös évhez kötődő megszüntetéséig, majd három évvel későbbi újraindításáig bejárt. Külön kiemelte, hogy mindezt klinikai háttér nélkül tették, úgy, hogy közben töretlenül a tudományos minősítésű képzési formák kialakítására törekedtek.

Az egészségügyi képzés 2001-ben talált otthonra a Miskolci Egyetemen. Oktatóinak nagy része a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkező professzor, akiknek szakmai közreműködésével nemcsak a térség egészségügyi szakemberellátásához tudtak hozzájárulni, hanem bekapcsolódhattak az egészségügyben dolgozók továbbképzésébe is. A megyei kórházba kihelyezett tanszékük tevékenységével pedig egyfajta duális képzést valósítottak meg már évekkel ezelőtt. Diákjaik önkéntes munkával vettek részt a Covid-járvány idején a védekezésben és a lakosság szűrésében. Kiss-Tóth Emőke értékelése szerint az alapításának idén 20. évfordulóját ünneplő kar névváltoztatása újabb szakaszhatárt jelez a további fejlődés előtt.

Kitörési pont lehet

A Miskolci Egyetem modellváltása és az abban rejlő lehetőségek lendületet adhatnak a város gazdasági életének – értékelte a nyolcadik egyetemi kar megalapítását Veres Pál, Miskolc polgármestere, aki tagja az egyetemet működtető alapítványnak is. A két szakra utalva a város kitörési pontjai között említette a kultúrát és a fesztiválturizmust, a gyógyturizmust és az egészségipart, amelynek fejlődéséhez az egyetem is hozzájárulhat.

(A borítóképen: Papp Sándor dékán)