A hónap végéig dönteni kell a hiteltörlesztésről!

A kormány olyan módon hosszabbította meg a koronavírus-járvány okozta pénzügyi nehézségek enyhítésére életre hívott hitelmoratóriumot, hogy a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük, október végéig kérhetik a jövő év június 30-ig tartó védelmet.

Sokan nem állnak készen

Borsod-Abaúj-Zemplén összességében azon megyék közé tartozik, ahol az átlagbér nem túl magas, és a családok anyagi ereje és megtakarításai is szerények. Éppen ezért a megyénkben élők közül sokan éltek a hitelmoratórium lehetőségével a határidő-módosításokat is figyelembe véve. Pontos adataink nincsenek arról, hogy szám szerint mennyien vették igénybe nálunk a pénzügyi védőernyőt, és arról sem, hogy mik a további szándékaik. Az általunk megkérdezettek fele most vagy már korábban kilépett a hitelmoratóriumból, és igyekszik tovább törleszteni hitelét, de legalább ugyanennyien vannak, akik – ha jogosultnak minősülnek rá – maradnának a védőernyő alatt.

Az Intrum követeléskezelő felmérése szerint a hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére. A megkérdezett, hitellel rendelkező emberek 47 százaléka vette igénybe a moratóriumot, a legnagyobb arányban a 100 és 200 ezer forint közötti keresetűek. A hitelmoratóriummal élő válaszadók között 27 százalékot tett ki azok köre, akik már újrakezdték a törlesztést.

Óvatosabban mérlegelnek

A felmérés szerint a 100 ezer forintnál kevesebbet keresők 36 százalékának növekedett a tartozásállománya (ebbe a kategóriába megyénkből sokan tartoznak – a szerk.). Ezzel szemben a legnagyobb arányban a 300 ezer forint felett keresők tudták csökkenteni az adósságaikat, 48 százalékuknak kisebb lett a kintlévősége 2021-ben. A válaszadók kö- zel 60 százaléka vallotta azt, hogy idén a növekvő árak miatt tovább romlik a pénzügyi helyzete. Az áremelkedések leginkább a vidéki városokban élőket érintik, a legkevésbé pedig a fővárosiakat: a megyeszékhelyeken élők 68 százaléka válaszolta, hogy a pénzügyi helyzete romlott az infláció miatt 2021-ben, a budapestieknek pedig csak 45 százaléka vallotta ezt.

Arra is kitértek, hogy bár a magyar bankok adatai szerint a lakossági folyószámlákon elhelyezett összeg jelentősen nőtt az elmúlt évben, a mostani felmérés alapján ez egy kisebb megtakarítói rétegnek köszönhető elsősorban.

A megkérdezettek szűk egyharmada legfeljebb egy hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, 23 százalék 1-2 hónap, 20 százalék pedig 3-5 hónap kiadásait tudná fedezni megtakarításaiból. Egy évnél is hosszabb ideig mindössze 8 százalék tudná fenntartani magát a jelenlegi vagyonából.

A felmérés alapján jelenleg a magyar lakosság rendkívül óvatosan áll a hitelezéshez: a válaszadók 30 százaléka azt jelezte, hogy idén semmilyen esetben nem lenne hajlandó további hitelt felvenni. Azok közül, akik nyitottak az új hitelre, a legtöbben (41 szá- zalék) csak saját jövedelmük növekedése esetén vennének fel kölcsönt, és 27 százalék fordulna lakáshitelért akkor, ha végre csökkennének a lakásárak.

Érdekesség, hogy érdeklődésünkre fordulópontnak nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője, hogy a hitelmoratóriumra jogosult embereknek már csak kevesebb mint a fele él a hitelmoratórium lehetőségével. Binder István elmondta, sokan az első három hónap után szembesültek azzal, hogy ez nem egy tartozáselengedés, hanem egy fizetési haladék, ezért a bank kamatot számít fel a kölcsönre. Hozzátette, a vállalkozások közül pedig mintegy 20 ezren döntöttek úgy, hogy kilépnek a moratóriumból.

Aki tudja, folytassa a törlesztést

Binder István összegezte, országosan még 1 millió 150 ezer család és 25-30 ezer vállalkozás él a moratóriummal. Kifejtette, a lakáshitelek – amelyek általában a legnagyobb összegű tartozások – területén az adósoknak már csak 41 százaléka van benne a moratóriumban. Azt viszont elgondolkodtatónak nevezte, hogy a személyi kölcsönökkel rendelkezők kétharmada még mindig él a lehetőséggel. Utóbbiak esetében ugyan kisebb összegekről és rövidebb futamidőről van szó, de a kamat magasabb, mint a más típusú hiteleknél.

A szóvivő elmondta: jelenleg a lakossági oldalon 2800- 2900 milliárd forint van a moratóriumban, de az MNB abban bízik, hogy ez hamarosan jelentősen csökken.

Binder István hangsúlyozta, akinek van a jövedelme, visszatért a munkaerőpiacra, mindenképpen folytassa a törlesztést, hiszen ha ezt nem teszi, akkor fölösleges többletterhet vállal.