Nagy háborúban a pazarlás ellen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kilogramm mennyiségű élelmiszer-hulladékot „termel”. Ennek egyik fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel bizony elkerülhető lenne. Utóbbi, megelőzhető részt nevezzük élelmiszer-pazarlásnak, ami Magyarországon is óriási méreteket ölt.

– A Földön évente 1,3 milliárd tonnányi élelmiszer-felesleg keletkezik, ami körülbelül a teljes megtermelt mennyiségnek az egyharmada. Ez elég lenne arra, hogy a Földön lévő összes éhező számára megfelelő élelmezési viszonyokat teremtsünk. Ami a környezet terhelését illeti, a globális felmelegedést, a klímaváltozást okozó káros gázoknak körülbelül 10 százaléka szintén az élelmiszer-pazarlással hozható összefüggésbe – tájékoztatta az Észak-Magyarországot a meghökkentő számokról Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója.

Közös a felelősség

– Az élelmiszer-ellátási láncban az összes szereplőnek komoly felelőssége van, kezdve a mezőgazdasági termelőktől a kereskedőkön keresztül a vendéglátóhelyekig, a háztartásokat is beleértve. Fontos, hogy mindenki felismerje, hogy a felesleg, a pazarlás egy elkerülendő jelenség a világban, az élelmiszer érték – tette hozzá.

Fontos, hogy mindenki felismerje, a felesleg, a pazarlás elkerülendő

Nagygyörgy András

– A pazarlás ellen küzdve a Magyar Élelmiszerbank Egyesület kereskedelmi láncokból, áruházakból, illetve élelmiszer-forgalmazóktól, gyártóktól gyűjti össze a forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még teljesen alkalmas, tökéletes minőségű élelmiszereket. Ami alatt leginkább a lejárat közeli vagy csomagolásukat illetően hibás termékeket értjük. Természetesen minden terméket még a lejárati ideje előtt eljuttatjuk a rászorulóknak – emelte ki.

– Az élelmiszerek mentésében és osztásában országos szinten 450 karitatív partnerszervezet működik közre. Hálózatunk tagjai naponta 400 áruházba látogatnak el, hogy átvegyék az ott keletkező zöldség-, gyümölcs-, pékáru-feleslegeket. Emellett az élelmiszergyártók felajánlásait a budapesti és miskolci raktárunkban fogadjuk, amelyeket szintén a rászorulóknak továbbítunk. Éves szinten 250 ezer nélkülöző segítését tudjuk megoldani – folytatta.

– A miskolci logisztikai központunk idén márciusban kezdte meg a működést. Azért döntöttünk úgy, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kap helyet az új raktárunk, mert a megyében több mint 23 ezer rászoruló embernek segítünk rendszeresen, és az ő ellátásukban 32 helyi partnerszervezet működik közre. Folyamatosan várjuk a helyi élelmiszergyártók és forgalmazók jelentkezését is, akik a jó célra ajánlanák fel megmaradt feleslegeiket – mondta végezetül Nagygyörgy András.

(A borítóképen: Évente 65 kiló élelmiszer-hulladékot termel egy magyar ember)