A COPD a harmadik leggyakoribb halálok

Mint azt megírtuk: több megyénkbeli településen nőtt a szálló por koncentrációja a levegőben. A téli légszennyezettség elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, a gáz, az olaj égéstermékeinek a légtérbe kerüléséből alakul ki erős szélcsend mellett. A fűtési szezon beköszöntével, ahogy nő a városok közlekedési forgalma kevésbé keveredik át a levegő, így az alsóbb légrétegekben megrekednek a járművek által, illetve a fűtés következtében kibocsátott szennyező anyagok. A levegő minőségének romlása megterheli a légzőszerveket, de különösen nagy kockázatot jelent a légzőszervi betegséggel küzdőknek, így a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedőknek – áll az Action Heller Consultingnak az Észak-Magyarország szerkesztőségéhez eljuttatott közleményben.

A betegség előrehaladása lassítható

Mint írják: a COPD, vagyis a tüdőn belüli légutak tartós beszűkülésével járó betegség egy visszafordíthatatlan, fokozatosan súlyosbodó tünetekkel járó tüdőbetegség, amelynek előrehaladtával a légutak egyre jobban beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik, gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése figyelhető meg. A betegség jelenleg nem gyógyítható, ám előrehaladása akár jelentősen is lassítható. A legújabb kutatások szerint hajlamosíthat a betegségre az is, ha a tüdő térfogatához viszonyítva szűkebbek a légutak.

A harmadik leggyakoribb halálok

A WHO számításaira hivatkozva az összeállítást végző cég tájékoztatása szerint a COPD a harmadik leggyakoribb halálok a világon. A kutatások alapján Magyarországon a COPD-s betegek száma 400 és 500 ezer közé tehető. Mivel a betegek többsége nem diagnosztizált, megfelelő terápiában sem részesülhetnek.

A szennyezett levegő kockázatai

A levegő minősége nem csupán a COPD kialakulásában fontos tényező, hanem a betegség további lefolyásában. A szennyezett levegő hosszú távon bizonyítottan hozzájárulhat a COPD kialakulásához, rövid távon pedig súlyosbíthatja a már meglévő tüneteket – közölte a cég. Egy tavaly végzett kutatás szerint a légszennyező anyagok mellett, a zöld területektől való távolság is befolyásolja a COPD-vel élők életminőségét, vagyis minél kevesebb lombos növény található a beteg lakóhelyének közelében, annál nagyobb esélye van a betegség gyorsabb romlására.

Az életfeltételek javítása

A dohányos COPD-s beteg életfeltételei akkor javulhatnak, ha abbahagyja a dohányzást, és kerüli a passzív dohányzást is, vélik a szakemberek. Hasonló a helyzet a levegő szennyezettségével kapcsolatban is, ám erre kevésbé van mód. Mint írják, a szakemberek tanácsa a következő: a betegek a téli időszakban fokozottan figyeljék a szmogjelentéseket, s amennyiben szükséges, igazítsák ahhoz a lakás szellőztetését. Abban az esetben, ha romlik a levegő minősége, akkor a rövid ideig tartó, kereszthuzatos szellőztetés a javasolt. Hasznosak lehetnek a lakás belső levegőjének minőségét javító eszközök, például a párásítók vagy a légtisztító berendezések is, de a szobanövényeknek is áldásos hatásuk van. A rendszeres orvosi ellenőrzés azonban semmivel sem helyettesíthető. Az orvos által felírt terápia fegyelmezett követése nagy mértékben csökkenti a kockázatokat. Ha a beteg súlyosbodást észlel az állapotában, mindenképpen javasolt a kezelő orvosához fordulnia.