A keresőkutyák is ünnepi ügyeletben lesznek

Az ünnepi időszak után mindig megszaporodik az eltűnt személyek és a bejelentések száma. A Spider mentőcsoport vezetőjével, Lehoczki Lászlóval jártuk körül, hogy hogyan előzhetők meg az ilyen helyzetek, illetve ha már megtörtént a baj, mivel segíthetjük a keresőmunkát. Legutóbb a harmadik adventi gyertyagyújtáson találkozhattunk a Spiderrel és Hope nevű kutyájával, aki Mancs után nagy reménység, és jellemében is emlékeztet a híres elődre.

Figyeljünk az idősekre! 

 

– A karácsony elsősorban családi ünnep, ezért főleg az egyedül élő, magányos emberekkel szokott baj történni, akikből ilyenkor gyakran előtörnek a negatív érzelmek. Többen öngyilkosságot kísérelnek meg, vagy elkóborolnak – mondta Lehoczki László, a Spider mentőcsoport vezetője. – Minket elsősorban személykeresés miatt szoktak felhívni. Ezeknek egy része baleseti eredetű, másik része betegségből adódó vagy szándékosság. Az időjárás változása is sokat jelent ebben az időszakban, hiszen az idős, demens emberek a frontokat nagyon megérzik, és menési kényszer is megjelenhet náluk. Emiatt mindenkit, akinek a közelében egyedülálló, nyugdíjas emberek élnek, arra biztatunk, hogy jobban figyeljen oda rájuk! 

Nem érdemes halogatni a bejelentést, ha valaki eltűnik.

 – Minél hamarabb eljut az eltűnés híre a rendőrséghez, annál nagyobb az esély rá, hogy még élve megtaláljuk az illetőt. Az a tapasztalatunk, hogy ha aznap eltűnt embert keresünk, általában sikeres a mentés. Kutyáink a szagminta alapján hat órán át forró nyomon járnak és képesek megmutatni a helyes irányt. Másnap már felére csökken a sikerünk esélye, attól függően, hogy az elkódorgott személy meg tud-e pihenni valahol. A harmadik naptól ez négyzetesen csökken, különösen amikor már mínuszok vannak. Ekkor már kevésbé a szag, inkább a rendelkezésünkre álló információk alapján keresünk sakktáblaszerűen a szóban forgó területen. Télen igyekszünk mindent sokkal gyorsabban csinálni – fejtette ki a Spider mentőcsoport vezetője. 

A keresésben 80 százalék a kutyavezető és 20 százalék a munkakutya tudásából áll össze. 

– Mindig igyekszünk kideríteni, hogy mi okból indulhatott útnak az eltűnt. Segítség számunkra, ha az ismereteink pontosak, tehát az informátor jól ismeri az adott személyt, illetve nemrégen beszélt vele. Ebben a fázisban a kutyák a nem életszerű helyzetben lévő embereket jelzik. Ilyen lehet például, ha valaki elbújik egy bokorban, vagy eszméletlenül fekszik valahol. Keresőkutyáink a zajokra, füstre és minden olyasmire, ami egy katasztrófánál előfordul, immunisak. Többek között a szilveszteri petárdázásra is. Ezt úgy sikerült elérnem, hogy évről évre a legnagyobb hangzavarban etetem őket, így az élményhez számukra pozitív tapasztalat társul. Romok közé kisebb testű, könnyebben mozgó ebeket viszünk magunkkal. A gazos, erdős területkereséshez rendszerint hosszú lábú németjuhász jellegű kutyusokat választunk. Munkakutyáink másféle jelzést adnak le az élők és a holtak esetében. A halottkeresést ösztönösen, megfigyelés alapján végzik. Bizonyos idő eltelte után azt is megérzik, ha egy halott a víz alatt van. A magyarországi vizekben nagyon kicsi a látótávolság, ezért ez a búvároknak nagy segítség. Az élők keresésére pedig játékosan tanítjuk meg őket, és ha találnak valamit, hangadással jeleznek – magyarázta a szakember.

(A borítóképen: A téli keresésnél még nagyobb szerepe van az időnek a hideg miatt)