Érdekli a fiatalokat a bányászmúlt

A magyarországi bányászati hagyományok ápolása és a családfakutatás megismertetése érdekében hirdetett országos pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Nemzeti Levéltár. A program segítségével a diákok felfedezhették felmenőik hőstetteit egy nehéz, embert próbáló hivatás megismerésén keresztül. 

Az általános és középiskolás tanulók egyénileg vagy csoportosan is pályázhattak többféle témában és pályaművel. A zsűri által legjobbnak vélt alkotások készítőinek Ózdon, a Digitális Erőmű nagycsarnokában adták át jutalmakat.
 

Kétszáz pályamunka 
 

– Ünnepelni jöttünk azt a munkát, amit elvégeztetek, valamint emlékezni arra, hogy vajon miért tudtátok ezt a pályázatot eredményesen végigvinni. Mi az, amit örököltetek valamelyik felmenőtöktől? Kitartás, egymásra figyelés, munkabírás, felelősségteljes együtt élés. Sok olyan tulajdonság, amelyet a bányászmúltból érkező hagyományok magukban hordanak – fogalmazott köszöntőjében Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár. – Ezeket a hagyományokat, a bányászokra jellemző jegyeket remekül felkutattátok, megtaláltátok. 

Fontos, hogy a mostani fiatalság is megismerje ezt a roppant nehéz, de szép szakmát - Demeter  Zoltán

A Magyar Nemzeti Levéltár nagytermében több mint kétszáz beérkezett pályázatot raktak ki a cég munkatársai. Ez is azt bizonyítja, hogy nem csupán a felhívás, hanem a régi nehézipari szakma iránt is komoly érdeklődés mutatkozik a fiatalok körében. A benyújtott anyagokban számos fotó, rajzok, idősebb bányászokkal készült riportok, történetek elevenedtek meg.
 

Összetartó közösség 
 

– A múlt kutatásával a diákok is gazdagabbak lettek, hiszen megismerhettek egy olyan ágazatot, szakmát, amely annak idején rengeteg embernek, családnak meghatározta a mindennapjait – tette hozzá Demeter  Zoltán országgyűlési képviselő. – A mi környékünkön az elmúlt években is számos olyan rendezvényt szerveztünk, amely valamilyen formában kötődött a bányászathoz. Számomra az egyik legmeglepőbb ezek közül az volt, amikor Bánhorvátiban egy kiállításon alig fértünk el a helyi művelődési házban. Akkor erősödött meg bennem az a tudat, hogy a bányászok milyen erősen kötődnek a közösségükhöz. Éppen ezért fontos, hogy a mostani fiatalság is megismerje ezt a roppant nehéz, de szép szakmát.
 

Stratégiai tartalék 
 

Az ásványok rangsorában a múltban igen, de a jelenben már nem az őt megillető rangsorban található a szén, hiszen az európai klímapolitika más irányba mozdult el. Ennek ellenére Ózd környékén is kísérletet tettek némely táró újranyitására, amely a kutatási fázisig tartott. 

– A magyar kormány egyik legfontosabb intézkedése ezzel kapcsolatban az volt, hogy a szenet továbbra is az egyik legfontosabb stratégiai tartalékként kezeli – ezt már Riz Gábor országgyűlési képviselő mondta köszöntőjében. – Ez azt jelenti, hogy ez egy olyan szakma, amely bátorságot, helytállást, erőfeszítést, közösségi szellemet is feltételez. A bányász ugyanis soha nem egyedül ment le a táróba, az emberek a föld mélyén egymásra voltak utalva. Ez pedig a közösséget nagyon szorosan egybekovácsolta.

 Az országgyűlési képviselő hozzátette: bízik benne, hogy az elkészült pályaművek egyáltalán nem feledésbe merülő munkák, sokkal inkább impulzusok ahhoz, hogy ezek a kutatások az előttünk álló években tovább folytatódjanak.
 

(A borítóképen: Riz Gábor beszéde a rendezvényen)