Fejlődési pályán maradni fontos cél Borsod-Abaúj-Zemplén számára

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítménye a koronavírus-járvány hatására sem csökkent. A népesség elvándorlása a családtámogatások és a kistelepülések megtartóerejének köszönhetően megállt, így az évtizedek óta tartó negatív tendencia megfordult – értékelte a megye helyzetét Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja, a megyei kormányhivatal vezetője. Mint kifejtette: a pandémia okozta nehéz helyzetben a magyar kormány az emberek és a munkaadók segítésére koncentrál. A megye települései vezetőinek pedig felelőssége, utalt a Miskolcot irányító baloldali politikai erőkre is, hogy az esetleges nehézségek árát ne az ott élőkkel fizettessék meg.

2021 az első teljes éve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal élén. Igazolta ez az időszak azokat a személyes elképzeléseket, amelyekkel indult?

A megbízatásom kezdetétől tudtam, hogy bármivel is kell megbirkóznom, egy dolgot mindig szem előtt fogok tartani: az itt élő emberek érdekeit. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születtem, Miskolcon. És ezzel talán meg is pecsételődött a sorsom. Már egészen fiatalon tudtam, hogy ennek a megyének az értékeit akarom a saját zászlómra tűzni, és az itt élők érdekeit akarom képviselni, bármilyen szerepkörben. A koronavírus-járvány második hullámakor valóban olyan kihívásokkal kellett szembenézni, amelyekre senki nem számított. A megyei védelmi igazgatásban a járvány elleni védekezés és az oltások megszervezése olyan új feladatokat jelentett, amikre nem volt sok időnk felkészülni. A kollégáim oroszlánrészt vállaltak a megyében élők egészségének megvédésében, ez határozta meg a munkánk jelentős részét. Az eredmények azt mutatják, hogy helytálltunk. A helyzet tehát igazolta a személyes elképzeléseimet: minden időben, minden körülmények között az itt élőket szolgálni.

Milyen szerepet kaptak a járvány következtében kialakult társadalmi-gazdasági krízishelyzet kezelésében?

Számos területen voltunk jelen, de összességében két hangsúlyos feladatunk volt: az, hogy megvédjük az emberek egészségét, és hogy megkapják a fizetésüket. A válságkezelésben ez a két dolog kulcsfontosságú. Ott voltunk tehát a védekezés frontvonalában, emellett a gazdaság működésének fenntartását segítő kormányzati program részeként sok milliárd forintot folyósítottunk, és ezzel számos munkahelyet tudtunk megmenteni. A pandémia hatásai miatt leginkább veszélyeztetett ágazatokban például 1271 vállalkozás kapott pénzügyi segítséget, ami 7109 munkavállalót érintett, és összességében 3,8 milliárd forint támogatást jelentett ebben a körben. A helyzet minden tekintetben gyors reagálást kívánt meg tőlünk, és óriási terhelést rótt a hivatalra. Kollégáim nagyon sok áldozatot hoztak, de helytálltak, én ezért külön büszke vagyok rájuk.

Nem volt kevesebb dolguk a korlátozások és a lezárások idején?

Nem volt kevesebb, hiszen több mint 700 ezer ügyet kezeltek ebben az időszakban is. Ezen ügyek alapján nagyon pontos képet kaptunk arról, milyen problémái vannak a megyében élőknek. Sok pozitív visszajelzést kaptam a kormányablakok működéséről, a kollégák támogató, megoldásra koncentráló hozzáállásáról. Ma már sokkal egyszerűbb bizonyos ügyeket elintézni, mint tíz évvel ezelőtt, de ehhez az is szükséges, hogy a munkatársaim felkészülten, zökkenőmentesen tudják működtetni az ügyfélközpontú, egyre inkább digitalizált rendszert.

A beruházások nem álltak le a pandémia idején. Meg tudta tartani a megye gazdasága a fejlődőképességét?

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasága jelentős fejlődési ívet írt le az elmúlt tíz év alatt. A legkézenfekvőbb mutató erre, hogy míg 2010-ben 17 százalék fölött volt a munkanélküliség, bőven az országos átlag fölött, ma 5 százalék alatt van, dacára annak, hogy egy újabb járványhullámmal küzdünk. Komoly eredmény az is, hogy az ipari teljesítmény ebben az időszakban 77 százalékkal nőtt. A kormány 2014 óta 49 vállalat beruházását támogatta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ezek a cégek több mint 1000 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket, amelyek nyomán 5500 új munkahely jött létre a megyében.

A megye gazdasága jelentős fejlődési ívet írt le az elmúlt tíz esztendő alatt. Erre a munkanélküliség alakulása a legfőbb mérőszám - Dr. Alakszai Zoltán

Hasonló ütemben javultak az emberek életkörülményei is?

Azok a kormányzati intézkedések, amik az egész országot érintik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében különösen nagy eredményt hoztak. A családi adókedvezménynek köszönhetően a gyermeket nevelők támogatása jelentősen nőtt, valamint a csok bevezetésével lakhatási körülményeik is javultak. Jövő februárban kapják vissza a családok az idén befizetett személyi jövedelemadójukat, a szépkorúak pedig hozzájutnak az 5 százalékos nyugdíjemeléshez, és megkapják a 13. havi nyugdíjat is, ami komoly eredmény.

Megszólalásaiban mindig hangsúlyozza, hogy miskolciként szívügye a város sorsa. Hogyan látja a megyeszékhely jelenét?

Egyfelől azt látom, hogy Miskolc a kormányzati beruházásoknak köszönhetően fejlődik. Történelmi jelentőségű infrastrukturális, turisztikai fejlesztések vannak folyamatban, amelyek rövid és hosszú távon is eredményeket hoznak majd. Gondoljunk csak a város közlekedéshálózatának korszakos jelentőségű beruházására, az Y-híd építésére vagy az M30-as autópályára, ami újabb lehetőséget jelent majd a gazdaság számára és az itt élőknek is. De említhetnénk a Diósgyőri vár és a történelmi Avas fejlesztését is. Ez csak néhány példa, de fontos látni, hogy több területen, összehangoltan zajlanak fejlesztések. Másfelől viszont szomorúan tapasztalom a hétköznapokban, hogy a miskolciak azt érzik, míg Magyarország előremegy, Miskolc hátra. Ezt a közhangulatot egy nemrégiben készült felmérés alá is támasztotta. Olyan visszajelzéseket kapunk az emberektől, hogy a városi alapszolgáltatásokban visszalépés történt.

Mire gondol konkrétan?

Ez a visszalépés szembetűnő a miskolci közösségi közlekedés működtetése terén, ami két éve még országos viszonylatban is magas színvonalú volt. Most az emberek azt érzik, hogy romlott a színvonal, a terhek pedig nőttek. A bérletek ára tíz százalékkal nőtt, az elmúlt két évben pedig 46 alkalommal módosították a menetrendet, aminek következményeként 40 százalékos kapacitáscsökkentés valósult meg a 2019-es állapotokhoz képest. Minden miskolci érzi a hétköznapokban, hogy több pénzért kevesebbet kap. Tény, hogy a városi közlekedést jól és költséghatékonyan megszervezni mindig is nehéz feladat volt, de ez adja a város vérkeringését. Szolgálnia kell a városlakókat és ezzel szolgálnia a városi életet is. Ha megáll a vérkeringés, vagy épphogy csak lüktet, azt a város is megérzi. Nem tud megfelelően fejlődni, romlik az életminőség. Ezeket a terheket egy városvezetésnek nem szabad áthárítania az emberekre.

Miben látja a megoldást?

A szemléletben és a kompetenciákban. A miskolciak érdekeit kell szem előtt tartani, és tisztában kell lenni azokkal a hangsúlyos területekkel, amelyek fontosak egy város működtetésében. És végre nemcsak visszafelé mutogatni, hanem előrenézni és élni a lehetőségekkel.

(A borítóképen: Dr. Alakszai Zoltán: „Már egészen fiatalon tudtam, hogy ennek a megyének az értékeit akarom a saját zászlómra tűzni, és az itt élők érdekeit akarom képviselni, bármilyen szerepkörben”)