Varga László sem szavazta meg a minimálbér-emelést

Döntött a parlament, januártól 200 ezer forint lesz a minimálbér, és 260 ezer forintra nő a garantált bérminimum. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje eltörölné a minimálbért. Ezt az elmúlt héten jelentette be, és ötletét azzal indokolta, hogy ő gazdasági kérdésekben „roppant liberális”. Márki-Zay azután egy újabb videóban megismételte: „én személy szerint, közgazdászként nem tartom különösebben indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért.” Szakértők azonban ezt másképp látják. Számos juttatás ugyanis a minimálbéren alapul, így ennek növelésével automatikusan nő például a gyed, a gyermekek otthongondozási díja és a táppénz is. 2002 és 2010 között – a szocialista-liberális kormányzás alatt – Magyarország volt az egyetlen (2004-től) EU-tagállam, ahol a minimálbér reálértéke csökkent, 2010 óta azonban majdnem háromszorosára nőtt az összege. 

Kivonultak 

Még nem volt olyan, hogy az ellenzék ne szavazta volna meg a minimálbér emelését. Most azonban ez is megtörtént, ugyanis a baloldali összefogás képviselői kivonultak a parlamentből, nem vettek részt a minimálbér emelésének és a jövő évi − összesen 1500 milliárd forintot kitevő − adócsökkentések megszavazásában, amely az ország történetének legnagyobb volumenű adócsökkentése.

A szavazással egy időben Márki-Zay Péter tartott sajtótájékoztatót, úgy tűnik, ezt fontosabbnak ítélte meg a baloldali ellenzék, mint a szavazást. A miskolci Varga László MSZP-s országgyűlési képviselő sem szavazott. Erről szerettük volna őt megkérdezni, azonban nem tartotta fontosnak tájékoztatni az olvasókat arról, hogy szocialista politikusként koalíciójával együtt miért nem tartja – a szavazói szempontjából is – fontosnak a minimálbér emelését. (Kérdéseinket keretes anyagunkban olvashatják – a szerk.) 

A parlament döntése értelmében, 139 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány indítványát, így jövőre 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 260 ezer forintra nő a garantált bérminimum, az úgynevezett „szakmunkás-minimálbér”. A kormány kihirdette az erről szóló rendeletét a Magyar Közlönyben. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendelet rögzíti, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege 200 ezer forint, a hetibér 45 980 forint, a napibér 9200 forint, míg órabér alkalmazása esetén ez az összeg 1150 forint. A rendelet január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. 

Ötletbörze minimálbérre 

A minimálbér azonban nemcsak Márki-Zay fantáziáját ihlette meg. Hosszú ideje Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője az európai minimálbér bevezetése mellett kardoskodik. Erre a felvetésre korábban Kósa Ádám, az Európai Parlament fideszes képviselője Facebook-oldalán azt írta: Dobrev Klára „fedezet nélküli ígéreteket tesz”, és „megtéveszti még a saját választóit is”, mivel tagállami hatáskörbe tartozó témákat feszeget. 

„Az európai minimálbér kapcsán nincsenek konkrét lépések, az inkább egy lázálom, nem megvalósítható dolog” – így reagált az Észak-Magyarországnak Dobrev Klára korábbi nyilatkozatára Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Kiemelte: arra évekig vagy akár évtizedekig várhatna Magyarország. Itt nemzeti szintű minimálbér-emelésre van szükség, amelyet az elmúlt években végre is hajtott az Orbán-kormány.

Deák Dániel szerint az is jól látszik, hogy baloldali miniszterelnök-jelöltként Márki-Zay Péter nem tartja jónak sem a rezsicsökkentést, sem a mini­málbér-emelést. „Beszédes, hogy amikor kedden a parlamentben szavaztak a minimálbér bruttó 200 ezer forintra emeléséről, akkor az ellenzéki ­képviselők Márki-Zay Péterrel együtt épp a Parlament előtt tartottak egy közös sajtótájékoztatót. Ez egy világos és szimbolikus lépés volt a részükről.” 

Márki-Zay Péter elképzelései a multikat szolgálják ki, amik érdekeltek abban, hogy minél olcsóbban tudják foglalkoztatni az embereket– Deák Dániel

A minimálbér Deák Dániel szerint nemcsak azokat a százezreket érinti, akik erre az összegre vannak bejelentve a munkahelyükön, hanem mindenkit, hiszen ehhez igazítanak nagyon sok juttatást. „Ezért ha eltörölnék a minimálbért, vagy nem emelnék, akkor ez mindenkire negatív hatással lenne, kevesebb pénzt kapnának az emberek a hó végén az elvégzett munkájukért” – húzta alá az elemző, aki szerint: Márki-Zay Péternek az ilyen típusú elképzelései és megnyilvánulásai egyértelműen azokat a nagy, nyugati multikat szolgálják ki, amelyek érdekeltek abban, hogy minél olcsóbban, minél kevesebb pénzért tudják foglalkoztatni az embereket hazánkban. 

Ugyanezt érzékeljük a rezsicsökkentés támadásánál is, a baloldali miniszterelnök-jelölt pont a rezsicsökkentés bevezetésének időszakában egy olyan nyugati lobbiszervezetnek volt a tagja, amely éppen a rezsicsökkentést támadta. Amikor ezeket a döntéseket támadja, akkor a magyar emberek érdekével szemben Brüsszel és a nyugati lobbik érdekében szólal fel - húzta alá. 

Szembe az emberekkel 

„Folyamatosan szembemegy a magyar társadalom többségének a véleményével Márki-Zay Péter” – emelte ki Deák Dániel. – Említhetjük a gyermekvédelmi törvény, a rezsicsökkentés, a minimálbér vagy a bezinárcsökkentés ügyét, de akár idesorolhatjuk a nemzeti szuverenitást érintő, Európa jövőjéről szóló vitát is. Ezekben az ügyekben végig olyan álláspontot vet fel Márki-Zay, amely nemcsak a kormánypárti szavazók álláspontjával megy szembe, hanem az ellenzéki szavazók jelentős részével is.

__________________________________________

Kérdéseinkre nem válaszolt Varga László

– Miért döntött, döntöttek így? – A döntésével a minimálbérért dolgozó embereknek a „zsebéből vett ki” pénzt. Mit mond nekik, miért?

– Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azt mondta a minap, hogy „nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért”, miközben Dobrev Klára, a DK európai képviselője – Gyurcsány Ferenc felesége – az európai minimálbér mellett emel szót. Mit szól Ön ehhez? Tervezi a baloldali összefogás – személy szerint akár Ön –, hogy közös nevezőre hozza a két politikus elképzeléseit?

(A borítóképen: Varga László)