Veszélyes mikroműanyagok a Tiszában

Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életünk során. A ruháinktól kezdve, a háztartási berendezésekig, szinte minden eszközünk részben vagy egészben műanyagból készül. Léteznek eleve mikroméretűre gyártott műanyagok, például a kozmetikai szerekben, bőrradírokban, de a legtöbb mikroműanyag a nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A mikroműanyagok mérete jellemzően 5 millimétertől 0,05 milliméterig terjed – közölték a Szegedi Egyetem honlapján.

A legtöbb szemcse a ruhákból származik

Az intézmény három éve kutatja a mikroműanyagok jelenlétét a Tiszában. Kutatásaik szerint mind az eredmények, mind pedig az elemzések is romló tendenciát mutatnak. „Egyre több a mikroműanyag a Tiszában, másrészt át is tevődik az eloszlása. Ez azt jelenti, hogy ha van egy szennyezési gócpont, akkor az később, az alatta lévő szakaszon megjelenik, eloszlik. Az általunk vizsgált mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból áll. Ennek forrása a szennyvíz. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Felső-Tisza mentén nagyon sok, viszonylag szegény település van, az ukrán oldalon és a magyar oldalon is, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott vagy csak az utóbbi 4-5 évben épültek ki szennyvíztisztítók. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 20-30-40 vagy akár 50 évben, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta ezek mind beleengedik a szennyvizet a Tiszába és ha ezek egyszer bekerülnek, akkor 500-1000 évig nem bomlanak le a műanyagok” – idézik a cikkben Dr. Kiss Tímeát, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai és Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docensét.

Kicsi, de veszélyes

A kutatásban részt vevő Balla Alexia, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója az állati, majd így az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyagok veszélyességét emelte ki: Mivel ezek a műanyagszemcsék hidrofóbok, ezért a rajtuk megtapadt toxinok nem mosódnak le a vízzel. Emiatt sokkal szennyezőbbek. Ráadásul baktériumok is megtapadhatnak a mikroműanyagok felületén. Emellett még az előállításuk során használt mérgező vegyszerek ‒ amiket mondjuk azért használtak, hogy ezek a műanyagok puhábbak vagy rugalmasabbak legyenek ‒ kioldódhatnak az emésztőrendszerben, ezzel mérgezve a szervezetet.

Mivel egy-egy átlagos mosás során 70 ezer mikroműanyag szemcse kerül a szennyvízbe, átgondoltabb mosással, szelektív hulladékgyűjtéssel és a meglévő ruhatárunk optimálisabb kihasználásával sokat tehetünk folyóink tisztaságáért, és saját egészségünk megőrzéséért is – javasolják az oldalon.

(A borítókép illusztráció)