A megszűnés határára sodródott kistelepülésekre visszatért az élet

Az egyik legtöbb települést számláló országgyűlési képviselői körzetben dolgozik Demeter Zoltán, ahol néhány fős településektől az iparvárosig minden megtalálható. Ez a szerkezeti különbség sok munkát és nagy odafigyelést igényel. Az elmúlt évről, az elvégzett munkáról beszélgettünk a képviselővel.

Milyen volt a mögöttünk hagyott 2021-es év a képviselői munkája szempontjából?

A tavalyi év a korábbi évekhez hasonlóan nagyon mozgalmas volt. Azt a munkát, az itt élőkért való szolgálatot folytattam, amit 2010-ben képviselőként elkezdtem. Egyik fontos célkitűzésem volt a vidék fejlesztése. Nagy fába vágtam a fejszémet, hiszen a Cserehát és Abaúj hozzám tartozó része Magyarország egyik legszegényebb régiójához tartozott, amelyről a korábbi évtizedekben „elfeledkeztek”. Volt olyan település, ahová 50 éve nem érkezett fejlesztési forrás.

Sikerült ezt behozni?

2021-re beérett a többéves, polgármesterekkel közös munka, és egy másik vidék kezdett kirajzolódni. Az uniós és hazai források okos és tervszerű felhasználásának köszönhetően, a megszűnés határára sodródott kistelepülésekre visszatért az élet. Megújultak az iskolák, a közösségi házak, játszóterek és utak épültek. Az árván álló falusi házakat felújították az odaköltöző családok, és gyerekzsivajtól lett hangos a környék. Több kistelepülésre az életet a turisztikai fejlesztések hozták vissza.

Mennyire nehezítette meg a munkáját, a települések életét a koronavírus-járvány?

Képviselői munkám legfontosabb részének tartom a találkozásokat. Fontos számomra, hogy az általam képviselt települések életében részt vegyek, megismerjem problémáikat, terveiket, segítsem őket elképzeléseik megvalósításában. Minden eseményen, amelyre meghívnak, örömmel veszek részt. A járvány ideje alatt a személyes találkozások beszűkültek, illetve lerövidültek. Nagyobb szerepet kapott a telefon, és jelentősen megnőtt az e-mail-forgalom. Bármennyire „dühöngött” a járvány, a kapcsolattartás, az egyeztetések egy pillanatra sem álltak le, csak más módon történtek meg.

Az egyik legnagyobb választókerülete van a megyében, 82 településsel. Hogyan lehet ennyi igényt összehangolni, a felmerülő problémákat hatékonyan orvosolni?

A választókerülethez több, eltérő fejlettségű, más-más szociális jellemzőkkel rendelkező földrajzi tájegység tartozik. Más problémákkal küszködik egy csereháti település, és más a problémája egy ipari városnak. A 82 települést magába foglaló választókerületben az infrastrukturális fejlesztések – út-, víz-, szennyvízhálózat stb. – alkotnak egységet, azon túl minden falunak, városnak, legyen az a legkisebb vagy a legnagyobb, egyéni igényei vannak, ezeket figyelembe véve kell elosztani a rendelkezésre álló forrásokat. Az igényeket a polgármesterekkel való folyamatos egyeztetésekkel lehet összehangolni.

Nemcsak a települések rendezvényein van ott rendszeresen, de a településvezetőkkel is folyamatosan egyeztet külön-külön is. Miért tartja ezt fontosnak?

Megtisztelő számomra, hogy meghívnak és részt vehetek a települések rendezvényein. Nagyon fontosnak tartom a személyes kapcsolattartást, mert így sokkal teljesebb és átfogóbb képet kapok a választókerületemről, az itt élő polgárok mindennapjairól: hogyan élnek, mire van szükségük. Sokat beszélgetek az emberekkel, és az így szerzett hasznos információk és tapasztalatok beépülnek a képviselői munkámba. Ezeken az alkalmakon a polgármesterekkel és a települések intézményvezetőivel kötetlenebb formában tudjuk átbeszélni a terveiket, gondjaikat. A választókerület nagysága, eltérő fejlettségi szintje miatt az egyeztetések zöme hét közben történik, de a hétvégék is munkával, több száz kilométer utazással telnek el.

A választókerületében vannak városok, járásszékhelyek is, milyen kérdésekkel, kérésekkel keresik meg?

Választókerületemben három város, Edelény, Kazincbarcika, Sajószentpéter található. Kazincbarcika ipari város, a magyar vegyipar fellegvára, jelentős helyi adóbevétellel rendelkezik. Ezzel és az állami forrásokból nyert komoly támogatásokkal a város nagyobb léptékű fejlődést tud megvalósítani. Az elmúlt években számos ipari, kulturális, sportberuházás valósult meg. Megvalósítás szakaszába lépett az új, modern vízi komplexum kivitelezése. A térség egyik legfontosabb beruházása a 26-os elkerülő út fejlesztése, amely egyszerre elégíti ki a kazincbarcikai ipar megnövekedett közúti szállítási igényét, és tehermentesíti Sajószentpéter belterületét a forgalomtól. Edelényben is óriási fejlesztések zajlanak. Többek között épül az ipari park, tervezik az új sport- és kulturális multifunkcionális létesítményt. Sajószentpéteren is számos beruházás valósult meg az elmúlt években, jelenleg a városi piac építése zajlik.

Vannak viszont egészen kis települések is, melyek a fejlesztési irányok az ő számukra?

A kistelepülések lehetőségeit, kitörési pontjait elsősorban a helyi turizmus jelenti. A megszűnés határára sodródott falvakban soha nem látott fejlesztések valósultak meg az elmúlt években, elsősorban a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Egyre több polgármester lát fantáziát a helyi turisztikai értékek kiaknázásában. Tornabarakony, Debréte, Keresztéte, Kány, Abaújlak, Litka ékes példája annak, hogy hogyan lehet vendéglátással, kulturális és egyéb rendezvényekkel élővé tenni ezeket az aprófalvakat. Emellett fontos a falvak infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése, hiszen sokkal szívesebben települnek be olyan községekbe az emberek, ahol óvoda, iskola működik, megfelelő egészségügyi ellátásban részesülhetnek és nem kell több 10 kilométert utazni egy bevásárlás alkalmával.

Ha már utazás, nagy az úthálózat is, ennek egy része felújításra szorul.

A választókerületben a közutak állapotát folyamatosan javítjuk, határozott célunk, hogy felújítsunk minden rossz minőségű közutat. Potenciális lehetőség van a helyi mezőgazdaságban is, az elkövetkező években ezt a vonalat is szeretném erősíteni a választókerületben.

A térség gyönyörű természeti környezettel rendelkezik, menynyire lehet építeni a turizmusra?

A Rakacai-tó kapcsán például komoly fejlesztési elképzelések vannak. A Rakacai-tavat a 70-es, 80-as években a Felvidék Balatonjának nevezték. Nyári hétvégeken akár ötezer ember is strandolt, pihent a partjain. A tó a rendszerváltás után kezdett hanyatlani. Megszűntek az elárusítóhelyek, elnéptelenedtek a hétvégi házak. Az utóbbi időben igény mutatkozott a tó „rehabilitálására”. Egyre több nyaraló talált új gazdára, és kezd az élet visszatérni. A fejlesztéseknek köszönhetően, reményeim szerint a tó a régi fényében, de új arculattal fogja a jól megérdemelt helyét ismét elfoglalni a Szalonnai-hegység völgyében, és jelent majd kikapcsolódást a térség lakóinak és az idelátogató turistáknak.

2021-re beérett a többéves, polgármesterekkel közös munka - DEMETER ZOLTÁN

Kazincbarcika az egyik legnagyobb ipari kapacitással rendelkezik a megyében, mennyire van lehetőség a többi településen az ipari fejlesztésekre, munkahelyteremtésre?

Gazdasági értelemben Kazincbarcika és Berente van a legjobb helyzetben, hiszen a magyar vegyipar meghatározó gyára ezeknek a településeknek a területén tevékenykedik, ami – összehasonlítva más városainkkal, településeinkkel – nagyon nagy iparűzésiadó-bevételt jelent a két önkormányzatnak. A BorsodChem Zrt.-nek nemcsak Magyarországon, hanem a világon is jelentősége van, ami megköveteli a folyamatos innovációt. Az utóbbi időben szinte megduplázódott a gyár területe a két új üzemegységgel. Sajószentpéteren és Edelényben ipari park épül/épült, amely letelepedést ajánl a vállalkozásoknak.

A Magyar Falu Program keretében 2021-ben sok támogatás érkezett a régióba, az év végén 620 millió forint érkezését jelentette be a közösségi oldalán. Minek köszönhető a sok nyertes pályázat?

Magyarország Kormánya és személy szerint én is nagyon fontosnak tartjuk a vidékfejlesztést, ami képviselői munkám egyik alappillére. Bátran kijelenthető, hogy a rendszerváltás egyik nagy vesztese a magyar vidék volt, és a politika több évtizedes adósságot halmozott fel irányába. Az uniós pályázatok többségére a vidéki kistelepülések nem pályázhattak. 2018-ban útjára indult a Magyar Falu Program, amelynek lényege a falu fejlesztése, élhetővé tétele, az elvándorlás megszüntetése. Választókerületemben 79 falu található, amelynek túlnyomó többsége ezer fő alatti, így képviselői munkám jelentős részét az itt felmerülő igények érvényesítése teszi ki.

Mire a legbüszkébb az elmúlt év elért eredményei közül?

Ahogyan korábban is elmondtam, a fő célom a választókerületet fejlett, élhető térséggé alakítani. Nagy örömmel tölt el, amikor akár évtizedekre is visszanyúló problémát sikerül megoldani egy-egy településen. Büszkeséggel tölt el, hogy sikerült megállítani a falvak elnéptelenedését, amelyhez nagyban hozzájárulnak a már említett Magyar Falu Program általi beruházások. Büszke vagyok arra is, hogy oly sok, várakozással eltelt év után elindítottuk a 26-os számú főút Sajószentpéter és Berentét elkerülő szakaszának építését.

Milyen tervekkel vágott bele az új évbe?

Az idei év fontos állomás lesz országunk jövőjének szempontjából, hiszen áprilisban országgyűlési választások lesznek. Jelenleg jó úton haladunk, gazdaságunk folyamatosan erősödik, és az idei év elején rekordszint fölé került a foglalkoztatottak száma is. Szívügyem a választókerületem, éppen ezért, ahogyan eddig is, igyekszem mindennemű segítséget megadni a településeknek és azok lakóinak. Szeretnénk folytatni az irányt és Magyarországot tovább erősíteni, ehhez viszont áprilisban győzelmet kell aratnunk. Nekem ez a választókerület az otthonom, szeretném tovább folytatni képviselői munkámat, az országgyűlésben az itt élő emberek javát szolgálni.

(A borítóképen: A 26-os számú főút Sajószentpétert és Berentét elkerülő szakaszának építése is elindulhatott)