A vízkeresztnek központi üzenete van

A puritán szellemiségű protestáns egyházakban kevésbé kiemelt ünnep a január 6-ai vízkereszt, mivel főleg a hozzá kapcsolódó hiedelmek váltak hangsúlyossá az évek során. Bár az evangélikus egyházban külön istentiszteletet szentelnek neki, a református gyülekezetekben a legtöbb helyen nem ünneplik. Annak ellenére van ez így, hogy három bibliai eseményt is felidéz. Most ezek szentírási magyarázatát jártuk körül.

A karácsony lezárása

– Az egyházi esztendőt, amely adventtől az örök élet vasárnapjáig terjed, igyekeztek úgy kialakítani a 2–3. században, hogy a Biblia legfontosabb eseményeit magában foglalja. Erre azért volt szükség, mert az emberek nagy része akkor még nem tudott írni és olvasni, és csak azt ismerte, amit a templomban hallott és látott – ismertette Sándor Frigyes esperes, a Miskolci Belvárosi Evangélikus Gyülekezet lelkipásztora. – A karácsonyi ünnepkör ez alapján január 6-án ér véget vízkereszttel. Az ünnep görög neve az epifánia, amely megjelenést takar, azaz Isten megnyilvánulását a világban.

A vízkereszt Jézus Krisztus életének azokat a jelentős szakaszait fogja össze, amikor kiábrázolódik isteni nagysága.

Közösség az emberrel

– Vízkeresztkor ünnepeljük: a napkeleti bölcsek látogatását a Messiás születésénél, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban és Krisztus első csodatételét a kánai menyegzőn, amikor a vizet borrá változtatta. Ezeket az eseményeket úgy írhatjuk le sorrendben, mint Isten megjelenését: emberként, a világ Megváltójaként és a dicsőség királyaként. A napkeleti bölcsek vagy a három király látogatásánál szintén megmutatkozik ez a hármasság. A Szentírás a mágus szóval hivatkozik rájuk, ami a korban csillagászathoz is értő jóst jelentett. Egy égi tünemény segítségével jutottak el Jézus szülőhelyére. Ott tömjént, mirhát és aranyat adtak át a kisdednek, ami Krisztus papi, megváltói és királyi hármas tisztségére utal. A kánai menyegző pedig Jézus és az egyház frigyét szimbolizálja. Itt Jézus a vőlegény, az egyház pedig a menyasszony – magyarázta a lelkész.

A magyar vízkereszt elnevezés kizárólag Jézus keresztelőjére utal.

– Krisztus szolgálata elején, 30 éves korában bemerítkezett a Jordánba, és először jelent meg úgy, mint az emberiség Megváltója és az, aki az Isten országát felépíti majd. Keresztelő János, aki megkeresztelte, mondta azt, hogy „íme az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűneit” (Jn 1,29).

Megtisztulás, megtérés

A keresztelő lényege a megtisztulás, megtérés. A bűntelen Jézus Krisztus azáltal, hogy megkeresztelkedett, közösséget vállalt a bűnös emberekkel. Később János kijelentette, hogy Jézus Szentlélekkel és tűzzel fog keresztelni, és mindenkit meghív a mennyei királyságába. A vízkeresztnek tehát az a központi üzenete, hogy a Teremtő nem hagyta magára a világot, hanem máig munkálkodik, és jó terve van velünk – fejtette ki Sándor Frigyes.

(A borítóképen: Sándor Frigyes: három bibliai eseményről emlékezünk ilyenkor)