Több esküvő, több gyermek és nagyobb biztonságérzet

Család- és gyermekbarát nemzet vagyunk, ezt már korábban is tudtuk, azonban az elmúlt évtizedben ezt a kutatások is sorra alátámasztják. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke nyilatkozott.

Mennyire nőtt az elmúlt egy évtizedben Magyarországon a gyermekvállalási kedv?

Nagyon jelentősen. A gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta 2010-ben az Európai Unióban még nálunk volt a legalacsonyabb, mostanra pedig jóval az uniós átlag feletti. Egész Európában nálunk nőtt legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv. Akkor 100 párnak átlagosan 123 gyermeke született, ma már 159. Ez még inkább leegyszerűsítve azt jelenti, hogy tíz éve öt vágyott gyermekből csak három született meg, ma már négy. 

A polgári kormánynak 2010 óta kiemelt célja, hogy segítse a magyarok által vágyott gyermekek megszületését. Ennek érdekében egyre szélesebb körben, egyre több színtéren, egyre jelentősebb összegben nyújt támogatást a gyermekvállaláshoz és neveléshez. Mivel a  gyermekvállalás nem egy rövid, hanem egész életre kiható döntés, ezért nagyon fontos, hogy a gyermeket vállalók és nevelők stabilitást és kiszámíthatóságot tapasztaljanak maguk körül. Az egyre bővülő családtámogatási rendszer ezt a stabilitást és ezáltal a biztonságérzetet nyújtja. 

Nem véletlen, hogy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó demográfiai mutatók mind javultak az elmúlt időszakban. A 2011-es történelmi mélyponthoz képest 5 ezerrel több gyermek született 2021-ben. Annak ellenére nő a születések száma, hogy közben jelentősen, 600 ezer fővel csökkent azoknak a létszáma, akik gyermekvállalási korban vannak, 18-40 év közöttiek. Vagyis kevesebb nőtől most több gyermek születik, mint korábban. 2010 előtt pont ennek az ellentétét lehetett tapasztalni. 

A házasság általában a gyermekvállalás előszobája, hiszen sokkal nagyobb a gyermekvállalási kedv a stabil párkapcsolatokban, így a házasságban. Emiatt is nagyon örvendetes, hogy 2010-hez képest megduplázódott a házasságkötések száma. Utoljára 1986-ban volt a mostaninál több esküvő. Korábban minden második kisbaba házasságon kívül született, ma már a gyermekek 70 százalékának házaspárok a szülei. 

Milyen családmodellben gondolkoznak a magyarok? Hogyan változott ez a szám? Vannak-e újszerű trendek?

Minden kutatás alátámasztja azt, hogy a magyarok család- és gyermekbarát nemzet

– Fűrész Tünde

A magyarok korábban is és most is a legalább kétgyermekes családmodellben gondolkoznak. Minden kutatás alátámasztja azt, hogy a magyarok család- és gyermekbarát nemzet. Ami újdonság, hogy mostanra duplájára nőtt azoknak a részaránya, akik három gyermeket terveznek.

A cél továbbra is az, hogy ezek a vágyott és tervezett kisbabák megszülethessenek és ne legyenek olyan akadályok, amik ezt hátráltatnák. A növekvő gyermekvállalási kedvvel mostanra sokkal kisebb lett a különbség a vágyott és a végül megszületett gyerekszám között. 

A magyarok európai szinten is a leginkább családbarát nemzetek közé tartoznak. Egy európai kutatásából például kiderült, hogy a magyarok mindössze 1 százaléka áll ki a tudatos gyermektelenség mellett, míg más európai országokban ez az arány öt százalék körüli, de Németországban például 8 százalék.

Kutatásaik kiterjednek az elégedettség és a boldogság érzésére is. Mennyire érzi a jövőjét tekintve biztonságban magát ez a nemzedék?

Jó hír, hogy a legutóbbi, a magyarok lelki állapotát vizsgáló kutatásból az derült ki, hogy mi, magyarok jellemzően boldogabbak és elégedettebbek vagyunk, mint a 2010-es évek elején. A 2021-es Hungarostudy felmérés eredményei alapján látható, hogy a 2013-as adatfelvétel óta összességében pozitív irányba változtak a boldogság és elégedettség mutatói a magyarok – különösen a nők – körében. Míg 2013-ban egy tízes skálán 7 alatti értékeket láttunk, mostanra 7 fölé emelkedtek ezek a mutatók. Egyértelműen kimutatható, hogy a jó házasságban élők elégedettebbek és boldogabbak, mint más kapcsolati formában élők vagy az egyedülállók. A jó házasságban élők között volt a legalacsonyabb a depresszió és a stressz szintje is.

A boldogság és elégedettség mutatóiban a családnak rendkívül fontos szerepe van. Számos kutatás alátámasztja azt is, hogy a magyarok a gyermeket a boldogság forrásaként értékelik. Tízből kilenc ember szerint a boldogságérzetet kifejezetten javítja, ha valakinek van gyermeke.  

A koronavírus ideje alatt is megmutatkozott a család ereje. A párkapcsolatban élők (házasok és élettársak) és a kiskorú gyermeket nevelők között nyilatkoztak a legtöbben úgy, hogy biztonságban érzik magukat és alapvetően elégedettek. Felméréseinkből kiderül, hogy a nehéz időszakokban a család biztonsága segít a legtöbbet.

Egy-egy gazdasági döntés hathat családalapítási terveikre is?

A kiszámítható gazdasági környezet biztonságot nyújt a gyermekvállaláshoz, így a családalapítási tervekre is pozitív hatással van. A biztos munkahely, a megfelelő lakhatási körülmények fontosak a gyermekvállaláshoz. Ha a leendő vagy gyakorló szülők számíthatnak arra, hogy kapnak segítséget a gyermekek neveléséhez, sőt adott esetben még anyagi előnyökhöz is jutnak emiatt, akkor nagyobb eséllyel, nagyobb biztonságban valósítják meg a gyermekvállalásra vonatkozó terveiket. 

Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság fejlődésének pozitív hozadékaként a gyermekes családok életszínvonala jelentősen javult. Míg 2010 előtt a gyermeket nevelők ki voltak téve a szegénység kockázatának, ma már az élet számos területén anyagi előnyöket élveznek azokhoz képest, akik nem nevelnek gyermeket, gondoljunk csak a családi adózásra, a családi adóvisszatérítésre, az otthonteremtésre vagy a babaváró támogatásra. A munka és családalapú gazdaság megteremtésével bekövetkezett az a családbarát fordulat, amelynek eredményeként Magyarországon egyszerre nő immár egy évtizede a munkavállalási és a gyermekvállalási kedv. A pozitív folyamatokat mutatja az is, hogy Magyarország történetében először 2018 óta már többen vándorolnak haza, mint ahányan elmennek az országból. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon jó gyermeket vállalni és nevelni.