A Miskolc környéki települések számos hadi esemény helyszínei voltak

Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei megyénket is érintették. Erről emlékhelyek tanúskodnak. A hozzájuk kapcsolódó történeteket gyűjtöttük össze Fazekas Csaba történész, a Miskolci Egyetem oktatója segítségével.

A kaszinóban találkoztak

– Utasoknak és magánleveleknek köszönhetően az 1848-as március 15-i eseményekről már két nappal később, 17-én értesültek Miskolcon. A kaszinóban összeverődött helyi politikai elit információkra éhesen vitatkozott. Borsod vármegye követei hivatalos levelekben igyekeztek tájékoztatni az otthoniakat a történtekről – mondta Fazekas Csaba. – A forradalom sikerének, Batthyány Lajos kinevezésének híreit a vármegye főispáni helytartója 20-án nagy tömeg előtt jelentette be, amit hatalmas tapsvihar követett. Hamarosan Miskolcon is megalakult a nemzetőrség. A sajtó szabadságát pedig a helyi nyomtatványok gyarapodása jelezte. Borsod politikai légkörét évtizedek óta a reformok és az átalakulás iránti igény határozta meg, így zavargások nem törtek ki.

Selmeci diák hősök

A borsodi megyeszékhely szerepe – földrajzi fekvése révén – a szabadságharc több szakaszában is központi jelentőségű lett.

– Miskolc 1848 decemberétől a Szemere Bertalan által irányított felső-magyarországi kormánybiztosság székhelye lett. A politikus innen szervezte az északról betörő Schlik-dandár elleni honvédelmet. Ez elsősorban a honvédsereg utánpótlásának biztosítását jelentette: fegyverekkel, a katonák élelmezésével, lovakkal és az állatok ellátásával – sorolta a Miskolci Egyetem oktatója.

„Az időszaknak különleges emlékhelye még a tokaji ágyúgolyós ház” - Fazekas Csaba

Az Erzsébet téren álló Kossuth-szobron kívül szintén a szabadságharchoz kapcsolódik a forradalomhoz csatlakozó selmeci tanulók emlékét a Miskolci Egyetem régebbi főépületének végfalán őrző tábla. Az egyetem bizonyos karai a selmecbányai akadémia jogutódjai.

– A selmeci diákságnak körülbelül a fele volt magyar nemzetiségű 1848-ban. Lelkesen fogadták a pesti forradalom hírét, kitűzték a magyar zászlót, és követelték az oktatás teljes magyarnyelvűségét. Sokan csatlakoztak a nemzetőrséghez, számos ütközetben is részt vettek. Legismertebb hőstettük a körmöci pénzverde nemesfémkészletének Pestre menekítése volt – fűzte hozzá az egyetemi oktató.

Ütközetek Borsodban

A Miskolc környéki települések számos hadi esemény helyszínei voltak.

– A Görgey Artúr vezette magyar honvédsereg 1849 nyarán többször összeütközött a túlerőben lévő orosz csapatokkal a borsodi hegyek között. Legismertebb talán a július 25-i, Felsőzsolca melletti ütközet, amelynek során a települést súlyos károk érték. A zsolcai csatának már 1867- ben, az országban az elsők között állítottak emléket. További ütközetekre emlékeztetnek Onga és Gesztely emlékművei. Utóbbi arra, hogy a Leiningen-Westerburg Károly vezette honvédek 1849. július 28-án itt arattak újabb győzelmet. Egy másik nagyszerű tábornok, Pöltenberg Ernő pár nappal korábban, 23-án Bükkaranyos közelében verte vissza az ellenség támadását. Októberben mindkét parancsnokot kivégezték az aradi vértanúk között. A bodrogkisfaludi emlékmű pedig 1849 januárját idézi fel, amikor a Klapka György által vezetett honvédek verték vissza az ellenség támadását. Ennek az időszaknak különleges emlékhelye még a tokaji ágyúgolyós ház, amelyben megőrződött az épület falába csapódott lövedék – sorolta a történész.

(A borítóképen: Az ország első egész alakos köztéri Kossuth-szobra. Róna József alkotását a szabadságharc 50. évfordulóján, 1898-ban avatták)