Vannak áldozatok, túlélők és fejlődők

A vállalkozói környezetet jelentősen befolyásolta a Covid-járvány, majd a gazdaság újraindulása nyomán felmerült ellátási problémák és az elszabaduló energiaárak. Jelenleg egy kiválasztódási folyamatnak lehetünk a szemtanúi, amelynek vannak és lesznek áldozatai, de akik túlélik a nehézségeket, megerősödve léphetnek tovább – fogalmazott Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke, akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy a szervezet ma tartja megyei közgyűlését.

Vállalkozói szempontból milyennek értékeli az előző évet?

A gazdasági élet szereplői sokk-hatásként élték át, tevékenységüket egyértelműen a járványhelyzetre adott válaszok és a kiútkeresés határozta meg. Azok a cégek, amelyeknél az alapanyag és a felvevőpiac rendben volt, normális üzemmenetben tudtak működni. Akik viszont kiszolgáltatottak voltak a nemzetközi ellátási láncoknak, súlyos helyzetbe kerültek, és ahogy tapasztaljuk, kiegyensúlyozott működésük máig nem állt teljesen helyre. A kormányzatnak a második hullámot követő gazdaságfenntartó és vállalkozásokat segítő intézkedései sok kisebb munkáltató számára a túlélést és a munkaerő megtartásának lehetőségét jelentette.

Alkalmat adott ez az időszak arra, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan tudják a jövőben áthidalni ezeket a váratlanul érkező nehézségeket?

Számos pályázat jelent meg, ami a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, a termelékenység növelésére, a hatékonyabb energiafelhasználásra biztatta a vállalkozásokat.

Várakozásokon felül jelentkeztek tavaly ezekért a forrásokért, ami azt jelzi, hogy a vállalkozások tisztában vannak azzal, mi a kulcsa a fennmaradásuknak és a fejlődésük. Emlékezetes, hogy a tavaly júliusban kiírt technológiaváltó pályázat 100 milliárdos kerete néhány perc alatt kimerült. Az ebből kialakult feszültséget jelezte a VOSZ a kormányzatnál, és el tudtuk érni, hogy a duplájára emeljék az elérhető forrást.

Milyen fejlesztési szándékok körvonalazódtak válság idején?

Egyértelmű, hogy a munkaerőpiac tartalékai mostanra kimerültek, újabb munkavállalókat már nem igazán lehet bevonni, mert aki akart, már elhelyezkedett. A vállalkozóinkat ezért olyan fejlesztésekre ösztönözzük, amely kevesebb élő munkaerőt igényel és szorgalmazzuk, hogy automatizálással és digitalizálással növeljék a termelékenységüket. Ez az alapja annak, hogy meg tudják őrizni a versenyképességüket. 

A fejlesztésekhez a vissza nem térítendő állami források mellett tavaly akár ingyen hitelt is kínált a Széchenyi Kártya Program. Meddig lehet ezt fenntartani?

A járványhelyzet üzleti nehézségeinek áthidalására és a fejlesztési elképzelések megvalósítására több ezer mint 1000 milliárd forint hitelt folyósítottunk a vállalkozásoknak a Széchenyi Kártya Program keretében. Most, hogy a piaci hitelek egyre erőteljes emelkedésbe kezdtek, nálunk még mindig 1-2,5 százalékon áll a hitelmutató, de elkerülhetetlen lesz ennek is az emelkedése. Az állami támogatásnak köszönhetően azonban várhatóan továbbra is olcsóbb lesz, mint a piaci hitelek.

A tavalyi bértárgyalások után idén idén januártól jelentősen emelkedett a kötelező minimálbér. A vállalkozói kör egésze egyetértett az emeléssel?

Ez nem volt kérdés, hiszen a munkaerőhiány és az infláció emelkedése megkövetelte ezt. A vállalkozásoknak meg kell tudni tartaniuk a dolgozóikat, ehhez pedig szorosan hozzátartozik a keresetek emelése. Sőt, még ennél is tovább kellett menniük, a munkaadóink nagy többsége a béren felül is jelentős mértékű juttatásokat kínál.

Befolyásolta a bérköltségek növekedése az üzleti teljesítményt?

A vállalkozói érdekképviselet azt az elvárást közvetítette a tavalyi bértárgyalásokon, hogy az emelés ellentételezéseként a kormányzat csökkentse a bérre rakódó munkaadói járulékokat. Elértük, hogy a szociális hozzájárulási adó 4 százalékkal lett kevesebb, a kisvállalkozói adó pedig 1,5 százalékkal. Ezzel a megállapodással a vállalkozásokat nem érte veszteség, a bérkiadásaikat az adócsökkentés nagyjából kiegyenlítette.

A kormány azzal is igyekezett segíteni a kisvállalkozásokon, hogy beemelte őket a lakossági rögzített energiaárat fizetők körébe. Javított ez a helyzetükön?

Ez valóban segítséget jelent, de csak a 10 fő alatti vállalkozásoknak, mivel az csak rájuk vonatkozik. A többi vállalkozással viszont a villamos energia kereskedők egyoldalúan közölték a háromszoros árat, köztes megoldásra nem voltak hajlandóak. A vállalkozások így arra kényszerültek, hogy ezt a költségnövekedést áthárítsák a megrendelőikre. A VOSZ folyamatosan napirenden tartja, hogy a 10 fő fölötti vállalkozásoknak is dobjanak mentőövet, mert jelentős számú csőd lehet a következménye a kontrollálatlanul emelkedő energiaáraknak.

Mennyiben alakulhat át a kisvállalkozói világ?

Jelenleg egy kiválasztódási folyamatnak lehetünk a szemtanúi. A válság áldozatai azok lehetnek, akik nem megfelelően menedzselték a problémákat, akik nem kellő hatékonysággal és termelékenységgel dolgoznak. Viszont azok a vállalkozások, amelyeket a mostani akadályokon át tudnak jutni, azok megerősödve léphetnek tovább. A legrosszabbat megtapasztalva pedig képesek lesznek a fejlődésre.

A generációváltás problémája mennyire befolyásolja a vállalkozások a fejlődését?

A legjobb vállalkozások között is tapasztalható, hogy megállnak egy szinten, és bármennyire is jók, nem akarnak például kilépni az exportpiacra. Sokszor gondot jelent a nyelvtudás hiánya, és az ismeretlen piaci környezet, így exportképes cégek maradnak a határon belül. Megelégednek a stabil bevétellel és a biztos nyereséggel, ami főleg az idősebb vállalkozói menedzsment jellemzője. A rendszerváltáskor induló vállalkozásoknál a generációváltás akkor jelent problémát jelent, ha nincs családon, a cégen belül, aki átvenné a stafétabotot. Az utódlás kérdésének megoldására kiforrott módszerek még nincsenek, de egyre többet hallani arról, hogy a konkurencia vásárolja fel a kiöregedett menedzsmenttől a vállalkozást.
 

Milyen feladatokat fogalmaz meg a maga számára VOSZ az elhúzódó válságidőszakban?

Jelenleg a szervezet 2022-2026 közötti stratégiáját készítjük elő, erről tárgyalunk a megyei képviseletekkel. 

Miben gondolkodnak?
A fő tevékenységet, a szakmai érdekképviselet hatékonyabb működtetését kívánjuk még inkább előtérbe helyezni, de szorosabban szeretnénk kapcsolódni a kormányzati szereplőkhöz is, hogy a vállalkozók érdekeit még közvetlenebbül tudjuk eljuttatni a döntéshozókhoz. Erősíteni akarjuk emellett a VOSZ szolgáltatói jellegét. Létrehozunk egy digitális platformot, ami online inkubációs házként működik majd a vállalkozások számára, ahonnan el tudják majd érni a szervezet valamennyi szolgáltatását, beleértve az állami rendszereket is. Folytatjuk kulturális missziónkat, a Prima díjak sorozatát is. 

(A borítóképen: Ádám Imre)