2022.04.12. 20:00
Drasztikusan nőttek a lakásárak idén
A szomszédunkban zajló háború és az infláció miatt növekvő hitelkamatok is hatással vannak a lakáspiacra.
Fotó: Bujdos Tibor
Az év első negyedévében három jelentős tényező is alaposan megrángatta az ingatlanpiacot. A már tavaly is érezhető, emelkedő inflációs hatás és a nyomában érkező kamatemelkedés, amely nemcsak hazánkban, hanem világszerte érezteti hatását, az orosz–ukrán háború kitörése februárban és az azt követő szankciós politika, valamint az országgyűlési választások és az előtte folyó politikai kampány.
Ingatlan mint befektetés
Szakértők szerint kettős hatás érvényesült: a saját ingatlant vásárlók elbizonytalanodtak és kivártak, a befektetők azonban szívesen „mentették” a pénzüket a bankokból ingatlanba. Áprilisban a sok bizonytalanság ellenére stabilizálódni látszik a lakáspiaci kereslet-kínálat.
A háború és a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt stagnálásba váltott márciusban az országos lakáspiac keresleti és kínálati oldala egyaránt. Az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma éves szinten majdnem 30 százalékkal esett vissza – derült ki az ingatlan.com hirdetési portál felméréséből. Ugyanakkor jelentős különbségek voltak régiónként: miközben Baranya, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13–29 százalékkal bővült a friss választék, Vas, Zala és Veszprém megyében 16–27 százalékkal csökkent. Idén márciusban 1733 településen több mint 38 ezer használt lakást és házat hirdettek meg a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, az eladó lakóingatlanokra pedig több mint 340 ezer érdeklődés érkezett.
Könnyebben döntöttek
Stabilizálódik a kereslet, de sok a bizonytalanság. „A friss adatok nem jelentenek meglepetést. Folytatódott a februári trend, ami alapján a tavaly év eleji lendülethez képest mérséklődött a lakáspiac keresleti-kínálati oldala, az előző hónapokhoz képest pedig stagnálást mutatnak. Az Ukrajnában zajló háború, a bizonytalanabbá váló gazdasági kilátások és a dráguló lakáshitelek befolyásolják leginkább most a lakásvásárlókat és -eladókat” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Megyénk és benne Miskolc aktuális helyzetéről szólva Demeter Tibor, a Demeter Ingatlanközpont ügyvezető-tulajdonosa elmondta, hasonló a helyzet az országoshoz.
„A régiónkban minimális hatása volt eddig a háborúnak, teljesen más tényezők befolyásolták inkább a lakáspiacot. Volt egy kis megtorpanás, a tulajdonosi oldalon kivártak, hogy lássák, lejjebb vagy feljebb mozdulnak-e az árak a háború hírére, és voltak, akikre egyáltalán nem hatott. A vevőkre olyan értelemben pozitív hatása volt, hogy könnyebben döntöttek a vásárlás mellett, abból a megfontolásból, hogy az ingatlanban nincs rossz helyen a pénzük. Ez egy kis döccenő volt, aztán visszaállt a normál helyzet” – mondta a szakértő.
Emelkedtek a kamatok
Demeter Tibor szerint ugyanez volt jellemző az április elején lezajlott országgyűlési választáskor is. Sokan kivártak, hogy ki nyer, és merre indul tovább a politikai és gazdasági helyzet, mi lesz a futó és meghirdetett pályázatokkal és támogatásokkal, mint például a nagyon sikeres zöldhitelprogrammal, amely jobb kamatot kínál, mint a ma jellemző 6-7 százalékos banki hitelek. Ugyanakkor már csak év végéig van az 5 százalékos építőipari áfa, év közepén fut ki a falusi csok és több más támogatás is, amelyeket még szeretnének kihasználni az emberek. Ezek bizonytalansági tényezők.
„Ami a legjobban befolyásolja az ingatlanpiacot, az az alapkamatok folyamatos emelése. Alig egy éve még akár 3 százalékos kamattal lehetett hitelhez jutni, ma ez már hét vagy több százalék. És úgy látjuk, hogy ez még nem a plafon. Különösen, hogy nem tudjuk, meddig tart még a háború és milyen további következményei lesznek” – vázolta az ügyvezető, akitől azt is megtudtuk, hogy drasztikusan emelkedtek az árak a megyeszékhelyen is. Az Avason a jó állapotú panelek négyzetméterára átlépte a 300 ezret, egy 55 négyzetméteres lakásért akár 20 milliót is elkérnek. A belvárosban 300-400 ezerért mennek a négyzetméterek.
Az önerőből építkezőknek sincsenek jó hírek, aki nem jut pályázati támogatáshoz vagy az említett zöldhitelhez, annak nagyon mélyen kell a zsebbe nyúlnia.
(A borítóképen: Egy 55 négyzetméteres panellakásért akár 20 millió forintot is elkérnek)