A „művelődési kombinát” története

A Művelődés Háza megépítése előtti időszakot dolgozta fel egy nemrég megtartott előadásában dr. Kovács Áron, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek munkatársa. A visszatekintést az indokolta, hogy nemrég adták át a jelentős, több mint kétmilliárd forintos összegből felújított Makovecz-épületet, és ezt az érdekes, különleges korszakot ritkán és csak felületesen idézték fel eddig.

Az előadó elmondta, az első felvetéstől a megvalósulásig több mint tizenöt év telt el, hiszen a sárospataki „művelődési kombinát” ötletét Harsányi István pszichológus, Patak szülötte, Harsányi István irodalomtörténész fia vetette papírra 1962-ben, majd 1968 júliusában, Milyen város lesz Sárospatak? című kéziratában. Az elhangzottak szerint a szerzőt az a gondolat vezette, hogy ha van acélkombinát és vegyi kombinát, akkor igazán lehetne művelődési kombinát is. Ennek a helyszínéül pedig véleménye szerint nem is lehetne megfelelőbbet találni Sárospataknál. Sárospatak 1968-ban lett újra város.

Harsányi István akkor megjelent írásában számos kulturális célt megjelölt, egyebek mellett az iskolavárosban egész országra kiható oktatási-kulturális életet vizionált, zenei, képzőművészeti közeget, gyűléseket, konferenciákat, gyógyfürdőt, turizmust, szállodákat és pezsgő sportéletet. Kovács Áron kifejtette: Harsányi nemcsak vizionált, de tevékenyen részt is vett a megvalósítás előkészítésében. 1970-ben Sárospatakra látogatott, ekkor vetődött fel először egy nagy művelődési központ megépítése. Az éveken át tartó lobbitevékenységben a helyi vezetők mellett számtalan pataki diák vett részt. Az országos vonzásterületű, egy bentlakásos részleggel is rendelkező kulturális központ létesítésének ötlete szerepelt Sárospatak fejlesztési tervében is, amely a hetvenes évek elején született.

Az előadó ezt követően hosszasan sorolta azokat az állomásokat, azokat a szereplőket, amelyek és akik folyamatosan napirenden tartották az ország legfelsőbb vezetésénél is az ügyet.

Volt egy másik terv

Elhangzott: kevesen tudják, hogy 1975-ben készült egy vázlat a pataki kulturális komplexum megvalósítására a Középülettervező Vállalatnál Ázbej Sándor vezetésével az ott dolgozó pataki építészek részvételével.

Kovács Áron szerint az ugyan nem hasonlít a végül megvalósult Makovecz Imre tervezte épülethez, de ha végül az épült volna meg, az sem válna szégyenére Pataknak. 1979-ben Budapesten, a Sárospatak étteremben tartottak megbeszélést az öregdiákok, a kollégium fennállásának 450. évfordulóját ünneplő jubi­leum­-elő­készítő bizottsága. Ezen a kultúrház ügyét már sikerként tárgyalják, ugyanakkor bizonyosak benne, hogy a jubileumra nem készülhet el. Az épületet végül megtervező Makovecz Imre 1965-től volt jelen a városban: Borostyán Étterem, Bodrog Áruház, a posta és a kollégium előtt felállított kőalmák ikonikus pataki alkotásai. 1972-ben a VÁTI berkeiben pedig belekezdett A Művelődés Háza épületének a tervezésébe – taglalta előadásában Kovács Áron, hozzátéve: ez viszont egy másik elő­adás témája lenne.

(A borítóképen: A Művelődés Háza. Fotó: Bódisz Attila)