Felmérés készült a romák lakta telepen

Az elsősorban romák lakta mezőberényi „Delhi” városészen végeztek kutatást a Miskolci Egyetem valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem képviselői. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió és a Cigány Módszertani Kutatóközpont szervezésében zajló kutató munkában az egyetemi hallgatók a helyi családok élethelyzetét és a valláshoz való viszonyukat térképezték fel.

– Nemrégiben a Miskolci Egyetem és a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója egy átfogó együttműködést írt alá, ami egyebek mellett az oktatás, a szociális- és kulturális területre is kiterjed – mondta el Surman László a Cigány Módszertani és Kutatóközpont igazgatója, aki hozzátette, hogy tavaly egy, a mostanihoz hasonló kutatás valósult meg Békésen. „A Cigány Módszertani és Kutatóközpont azt a célt tűzte ki, hogy kutatásokat, felméréseket végezzen, ami a roma lakosság társadalmi felzárkózási folyamatainak tudományos igényű feltárásával, szakmai párbeszédek kialakításával, és a bevált módszerek modellként történő bemutatásával elősegítse a cigánysággal kapcsolatos társadalmi előmozdulást. Egyházi alapítású szervezetként fontos célunk az is, hogy a tudomány eszközével képesek legyünk megfogalmazni, valamint a szakmai szervezetek számára bemutatni a Jézus Krisztusba vetett hit egész életet átformáló hatását, hiszen a teológiai értelemben vett megtért ember nem csupán gondolkodásmódjában változik meg, hanem cselekedeteiben és kapcsolataiban is. A mostani kutatás jó alapot ad arra, hogy a komplex felzárkóztatási stratégia elkészüljön, a felmérést szeretnénk öt év múlva megismételni” – húzta alá Surman László.

Vizsgált jövőkép

„Tudományos módszerekkel azt néztük, hogy a megtérés milyen módszerekkel változtatta meg a helyi lakosság életét, és kimondhatjuk, hogy jelentősen”– mondta el Kotics József a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének igazgatója. 

„Az oktatás esetében azt vizsgáltuk, hogy milyen szinten van az itt élő gyermek lemorzsolódási veszélyének foka, illetve hogy a családok rendelkeznek-e gyermekvédelmi kedvezménnyel. Az adatok azt mutatják, hogy bár a lakókörnyezet alapján azt gondolnánk, hogy itt minden gyermek hátrányos helyzetű, de mindössze a gyermekek fele veszi igénybe az ezzel a státusszal járó szolgáltatásokat. A statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalok iskolai sikere döntően összefügg a szülők iskolai végzettségével, illetve az oktatáshoz való viszonyukkal.” – fogalmazott Gulyás Klára.