Kétszázhatvan bor a huszadik borversenyen Sárospatakon

Idén közel 260 bort neveztek a Sárospataki Hegyközség hagyományos, immár huszadik alkalommal megrendezett borversenyére. Jarecsni János, a Sárospataki Hegyközségi Tanács elnöke elmondta: a pandémia előtt a fokozatosan emelkedő, legutóbb 180 körüli bortétellel is a Tokaji Borvidék legtöbb bort felvonultató borversenye volt a sárospataki, amit most jelentősen sikerült túlszárnyalniuk. Kifejtette: a borbíráló bizottságokba elsősorban a hegyközség területén tevékenykedő szakembereket hívtak meg, valamint polgármestereket és a vendéglátásban résztvevő vállalkozókat is.

Külön bizottságot alkottak a Tokaj-Hegyalja Egyetem képviselői, a felsőoktatási intézmény ugyanis egyre nagyobb hangsúlyt fektet a borászati képzésre – közölte az elnök.

Hozzáfűzte: a jubileumi borverseny előtt egy mini konferenciát is tartottak, ahol több előremutató előadás elhangzott. A rendezvény tartalmát összefoglalva a hegyközségi elnök kifejtette: a szakemberek elsősorban arról beszéltek, hogy minőség tekintetében már nagyot léptek előre a térség borai, ám megfogalmazódott, hogy ezt jó lenne gazdasági értelemben is készpénzre váltani, vagyis javítani kell a marketingen és az eladáson.

Húszéves a világörökségi cím is

Aros János, a város polgármestere kifejtette: a borverseny szerves része a Sárospataki Borfesztiválnak, amely a Zempléni Fesztivál után immár Patak második legnagyobb rendezvénye. Megemlítette, hogy a koncertekkel, borkóstolással, egyéb programokkal színesített két napos fesztivált végre újra eredeti helyszínén, a Makovecz-téren rendezhetik meg. Korábban ugyanis a teret részben körbeölelő, A Művelődés Háza és Könyvtára felújítása miatt a Vízikapuhoz költöztették a rendezvényt, ám a város központjában van a legmegfelelőbb helyszínen a borfesztivál – fogalmazott a polgármester.

Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője a konferencián arról emlékezett meg, hogy 20 éve kapta meg a világörökségi címet a Tokaji Borvidék, mint kultúrtáj. Elmondta: az elején sokakban volt némi kétség, hogy jól jár-e ezzel a címmel a térség, a kötöttség, vagy az előny lesz-e több? Mára azonban egyértelműen kimondható, hogy Tokaj-Hegyalja fejlődéséhez, turisztikai népszerűségének növekedéséhez nagyban hozzájárult a világörökségi cím – fogalmazott a honatya.

Megemlítette: a 2002-es kormányváltás után a szocialista és liberális kormányok nem használták ki megfelelően a cím birtoklásával együtt járó lehetőségeket, csak 2010 után kezdődött nagyobb léptékű fejlesztés a borvidéken, amely immár mind a 27 tagtelepülést érinti. Tennivaló azonban még van bőven, ezek megvalósításán kell dolgoznia minden Tokaj-hegyaljai szereplőnek – közölte dr. Hörcsik Richárd.