A Szinva karsztvize nélkülözhetetlen lenne az Anna-barlanghoz és a Palotaszállóhoz

1927 és 1930 között építették a lillafüredi Palotaszállót, arra az édesvízi mészkőtömbre, amelyen azelőtt teljes szélességében zuhogott le a Szinva patak – mondta Hevesi Attila geográfus, a Miskolci Egyetem oktatója, aki arra is rámutatott, hogy amikor a szállót kivitelezték, akkor építettek egy mesterséges medret oda, ahol a mostani nagy vízesés található. Ennek az volt a funkciója, hogy a felsőbb szakaszon összegyűlő vizet abba tereljék, hogy biztosítani tudják a vízesést. 

„A legnagyobb probléma az, hogy a Szinva forrást bekapcsolták részben Alsó- és Felsőhámor, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, valamint a Palotaszálló vízellátásába, onnantól kezdve a száraz években – mint amilyen az idei is – alig folyik víz a mederben” – hangsúlyozta a geográfus.

Pótolni kellett

A szakértő azt is elmondta, hogy a lillafüredi vízesés mindig is idegenforgalmi látványosság volt, így a kimaradó vizet valahogyan pótolni kellett. 

„A Hámori-tó vizét pótolják a vízesésbe, de eredetileg az volt az elképzelés, hogy csak akkor pótolják onnan a vizet, ha nagyon száraz az időjárás” – hangsúlyozta Hevesi Attila, aki arra is rámutatott, hogy szerinte arra kellett volna figyelni, hogy ezt a vízutánpótlást csak nagyon száraz időjárásban szabad megtenni. A geográfus ezt azzal magyarázta, hogy egy állóvíznek a minősége (jelen esetben a Hámori-tó vize), nem vethető össze egy tiszta karsztforrással, mivel más az összetételük. 

Az állóvíz oldja a barlangot

„Az állóvíz bizonyos mértékig old, ha bejut a például a lillafüredi Anna-barlangba, amely mésztufabarlang, azt oldja ez a víz” – mutatott rá Hevesi Attila. A geográfus szerint hosszú távú megoldást az jelentene, ha ki tudnák venni az ivóvízellátásból a Szinva forrást, és biztosítanának egy állandó vízhozamot, még akkor is, amikor ilyen aszályos idő van, mint idén, akkor a vízesésében is biztosítva lenne a karsztvíz, amely nem veszélyezteti a természeti értékeket. 

Hasonlóan vélekedik F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke is. A lillafüredi vízesést, egyben a Palotaszálló alapját képező és az Anna-barlangot magába foglaló édesvízi mészkőtömb fejlődése, állaga megnyugtatóan csak tiszta karsztvíz biztosításával oldható meg hosszú távon, hangsúlyozta. 

Csak a neve Szinva

F. Nagy Zsuzsanna folytatta: az ivóvízfelhasználás csökken, ideje lenne műszaki megoldást találni erre a problémára. Ha már a Szinva vizét nem látják idáig eljuttathatónak a vízügyi szakemberek, akkor az Anna-forrásokból feljuttatva biztosítani lehetne azt a minimális vízmennyiséget, mely csökkenti az esetleges kockázatot, hogy például újabb és újabb tömbök váljanak le a vízesésnél. Azzal pedig tisztában kell lenni, hogy a városon átfutó patakmeder neve ugyan Szinva, de a Szinva vizéből már csak nagyvizek esetén jut bele utánpótlás. A meghatározó vízmennyiség a Garadna-völgy oldalforrásaiból származik.

Az üggyel kapcsolatban kerestük a miskolci vízszolgáltatót, a MIVÍZ Kft.-t, akik a városháza sajtóosztályára irányítottak minket, onnan viszont nem kaptunk választ megkeresésünkre.