2022.08.16. 18:54
Ünnep volt az építészeknek, ha Miskolcon járt Makovecz Imre
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Makovecz Imre Alapítvány szervezésében érkezett Miskolcra a 2021-ben indított országos vándorkiállítás, a Makovecz-oszlop installáció.
Fotó: Ádám János
Sok szállal kötődött megyénkhez és Miskolchoz Makovecz Imre, tudtuk meg Rudolf Mihály építésztől, a Hadas építész kft. vezetőjétől, akit a keddi Makovecz-rendezvény kapcsán kérdeztünk. Keeden a Magyar Nemzeti Múzeum és a Makovecz Imre Alapítvány szervezésében érkezett Miskolcra a 2021-ben indított országos vándorkiállítás, amelynek alapja az az oszlop-installáció, amelyen keresztül megismerhető a legendás építész élete és munkássága. A Makovecz oszlopot a Városház téren állították fel (augusztus 29-ig látható), a keddi megnyitót több szakmai program követi.
– Tavaly októberben indult útjára a kiállítás, amely most Miskolcra érkezett, később Nyíregyházára megy tovább – mondta Rudolf Mihály. A kísérő programokat, kiállítást, előadást, kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia miskolci székházában tartották meg.
Makovecz Imre 1935-ben született és 2011-ben halt meg. Budapesten élt, de a vidék építésze volt. Megyénkben Sárospatakon épült épületei a legismertebbek.
Rendszeresen megfordult
– Amikor a pataki művelődési ház épült, Makovecz Imre rendszeresen megfordult Miskolcon. Vonattal járt, hazafelé, Budapest felé rendszeresen nem érte el az utolsó vonatot, így itt aludt Miskolcon, az építészek kollektív házában. Egy idő után ezek az alkalmak ünnepeké váltak. Mindenki köré sereglett, bejöttek a mi mestereink is, Bodonyi Csaba és Ferencz István, így rendszeresen kéthetente, hetente összegyűltünk attól függően, hogy mikor volt Makovecz Sárospatakon – emlékezett vissza Rudolf Mihály. Említette, amikor átadták a művelődési házat, meghívták a mesteriskolába tanárnak. 1982-84-et írtak akkor. Miskolcról négy építész nyert felvételt oda, Pirity Attila, az azóta elhunyt Horváth Zoltán, Szőke László és Rudolf Mihály.
– Nekünk Bodonyi Csaba és Ferencz István volt a mesterünk, neki Plesz Antal. A mesterek barátsága után tőle is tanulhattunk építészetet.
Makovecz-oszlop installáció Miskolcon
Fotók: Vajda JánosRudolf Mihály később, 2004-ben a megyei és a városi építész kamara elnökeként sokat tett azért, hogy megvásárolják a Kós-házat az építészek szakmai otthonának. Makovecz Imre Kós Károly (1883-1977) építész követőjének vallotta magát, nagyra becsülte néprajzi alapossággal dolgozó, gyűjtéseket végző munkásságát, az ő általa képviselt nép-nemzeti építészeti vonulatot vitte tovább. Így a Kós-házban is szervezett a kamara Makovecz-kiállítást, mint ahogy az általa elindított vándoriskolának is.
Kiállítások művészetéről
Rudolf Mihály hangsúlyozta, hogy a keddi rendezvény előadásai, kiállításai az építész munkásságának egy-egy vonulatát idézik fel. A nagymester első számú tanítványa, Sáros László Ybl-díjas építész tartott előadást Miskolci vizuális nevelési kísérletek címmel, előtte Rudolf Mihály a Templomok című kiállítást nyitotta meg, amelynek témája a Kárpát-medence több pontján megépült vagy újjáépült, rekonstruált Makovecz- templomokat mutatta be. A közösségi házak építése is fontos része volt az építész munkásságának, az erről rendezett kiállításról Bodonyi Csaba beszélt. A két kiállítás között rendezett kerekasztalbeszélgetés résztvevői miskolci építészek voltak.
– Makovecz Imrének nemcsak a saját, autonóm építészete, nemcsak a kimagasló, világszinten elismert építészete a hagyatéka, hanem az iskolateremtése is, említett vándoriskolája ma is létezik, már tanítványainak tanítványai és az ő tanítványai oktatnak. Mindemellett képző- és népművészeti munkássága, amely az antropozófiával keveredett (fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető – a szerk.) is említésre és kutatásra méltó – összegzett Rudolf Mihály.
Egyetlen ház
A megyében több épületet tervezett Makovecz Imre, de vajon – kérdeztük – van-e Miskolcon épület, amely az ő tervei alapján készült.
Rudolf Mihály válasza szerint olyan nincs, bár a skiccei az alapja Szondy Sándor fafaragó művész (ő is meghívott vendége volt az említett kerekasztal beszélgetésnek) belvárosi házának.