Csak jönnek és jönnek a galambok!

Évek óta szenvednek az egyik diósgyőri társasház lakói a galamboktól. Az egyik üresen álló lakásba és erkélyére ki-be járnak a madarak, a tulajdonos pedig nem tesz semmit azért, hogy ezt az állapotot megszüntesse. A lakók félnek, hogy betegséget kapnak a felgyülemlett ürülék miatt. A szakértőt kérdeztük, mit tehetünk a sok bosszúságot okozó, hívatlan vendégek ellen.

Nem védettek

– A városban élő galambok tulajdonképpen parlagi galambok – jelezte az Észak-Magyarországnak Somoskői Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoportjának alelnöke. – Ezek a madarak nem védettek, de nem lehet akármilyen módon fellépni ellenük. Jellemzőjük, hogy rendkívül szaporák, találékonyak, alkalmazkodóak. Februártól novemberig tojást raknak és költenek. Egyszerre ugyan csak egy-két tojáson ülnek, de egy évben hétszer-nyolcszor is újabb és újabb fiókákat nevelnek föl. Nincsenek nagy igényeik, egy esőtől védett hely már elég is, hogy lerakják a tojásaikat. Azért költöztek a városba, mert itt arany életük van. Meghúzódnak a párkányokon, az épületek mélyedéseiben, padlásokon, erkélyeken. Ennivalót is találnak bőven, hiszen a városban mindig van elejtett, eldobott kifli, kenyér, és a hulladéktárolók környéke is terülj-terülj asztalkám a számukra – sorolta a szakember.

Ellensége a sólyom

Hangsúlyozta: méreggel nem szabad ellenük védekezni, mert ahhoz bármelyik más állat is hozzáférhet. Kilőni őket szintén tilos, hiszen lakott területről van szó. Egyetlen jó megoldás van: ráccsal vagy erős hálóval kell lefedni azt a nyílást, helyet, amelyet védeni szeretnénk a galamboktól. Nagy testű madárról van szó, így már egy 5 centiméteres rácsozatú védelem is megfelelő. Mivel a galamb természetes ellensége a kerecsensólyom és a vándorsólyom, tehát a nagy testű ragadozómadarak, egyesek a sólyom sziluettjét helyezik ki oda, ahová előszeretettel járnak a nemkívánatos vendégek. A galambok azonban tanulékony állatok, hamar rájönnek, hogy a műsólyom nem veszélyes rájuk nézve.

– Sokan alkalmazzák a párkánytüskéket, de ez sem hoz mindig megnyugtató megoldást, láttam már tüskék között fészkelő galambot. A galambgyérítést az önkormányzatoknak kell elrendelniük, melyet erre specializálódott cégek végeznek el. Ennek az a módja, hogy befogják a madarakat, majd elszállítják egészen messzire, például a Dél-Alföldre. Persze előfordulhat, hogy a galambok onnan is visszatalálnak, hiszen híresek arról, hogy ragaszkodnak ahhoz a helyhez, ahol születtek. Szintén önkormányzatok tudják elvégeztetni a fogamzásgátló eleség kihelyezését, ezzel megakadályozva az újabb szaporulatot – sorolta Somoskői Péter hozzátéve –, fontos lenne azonban, hogy a galambokat senki ne etesse.

Bírság jár érte

Az elmúlt évben egyébként a miskolci önkormányzat fogamzásgátló csalétkekkel gyérítette a belvárosban a galambokat, hiszen a madarak az üzlettulajdonosoknak is komoly problémákat okoztak.

Miskolc Együttélési Kódexében a galambokkal kapcsolatban az található, hogy „200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a többlakásos lakóingatlan közös használatú udvarán, lakásainak erkélyén galambot tart vagy etet. Aki a lakásához tartozó vagy a használatában álló helyiségekben a galambok fészkelőhelyeit nem szünteti meg, aki a tulajdonában vagy használatában lévő épület utcai homlokzatán lévő galambfészkelő helyeket szükség szerint, de évente legalább egyszer nem szünteti meg és a fészkelőhelyek alatti közterületet a galambok okozta szennyeződésektől nem tisztítja meg. De az is bírsággal sújtható, aki a város közterületein galambot etet.

A konkrét ügyhöz hozzászólva: Somoskői Péter szerint érdemes lenne a Városgazda Kft.-nek és a Miskolci önkormányzat hatósági osztályának is bejelenteni a társasház problémáját.