Gyakran nem arra használják az állatsegítőket, amire létrejöttek

Ez önmagában nem lenne baj, ha költségvetésükből ezt fedezni tudnák, és nem a kóbor négylábúak kezelései, műtétei kerülnének így veszélybe. Azonban egyre nehezebb idők elé néznek az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezet, hiszen az áremelkedés őket is sújtja, miközben egyre kevesebb felajánlás érkezik hozzájuk.

A beteg, balesetes kóbor állatok ellátását tekinti legfontosabb feladatának a MÁSA, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány. Ők erre specializálódtak. Az év minden napján 2-300 állatról gondoskodnak.

- Egyre több olyan balesetes állat ellátásáról, műtétjéről és felépüléséről gondoskodunk a menhelyen, amelyről kiderül, hogy van gazdája. Vagyis nem magára hagyott négylábúakat mentünk ilyenkor, és ez az összeg több kóbor, egyedül hagyott, kilátástalan helyzetbe került állat megmentését akadályozza, de legalábbis nehezíti, hiszen forrásaink végesek – nyilatkozta Kisfalvi Nyina, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány elnöke. - Valahogy úgy használnak bennünket, ahogy nem lenne szabad. Most két olyan állat is van a menhelyen, egyikük egy nagy testű kutya, amelyet Nyíregyházán műtenek meg. A kezelés számláját természetesen a MÁSA fogja megkapni...  

Ki ment kit? 

- Valahogy összekeveredtek a szerepkörök. A Miskolci Állatsegítő Alapítvány nem hitelintézet. Ha van egy sérült állat, amelynek a gazdája ezt nem tudja finanszírozni, akkor rengeteg kérdés merül fel, amelyre ma nincsenek válaszaink. Természetesen egyetlen állatot sem hagyunk szenvedni, vagy ellátatlanul, de az alapítványoknak nem célja a privát egzisztenciák támogatása. 

- Egy balesetes állatnál sokszor több százezer forintot is kitesz az állat megmentése, műtétje, gyógyszerezése, és a felépülési idő alatti ellátása. Olyan helyzettel is találkoztunk, hogy kiderül, az állatnak van gazdája, és miközben a gyógykezelése irdatlan pénzekbe kerül, időközben a gazda például azt sem vállalja, hogy legalább a lábadozási időszakban hazavigye a kutyát, miközben a kutyáról sem mond le, és azt mondja, hogy a költségeket majd részletekben kifizeti. 

Állati költségvetés 

- A költségvetésünk az 1 százalékos adófelajánlásokból áll nagyrészt, hozzávetőleg 80 százalékban, a többi felajánlás pedig év közben kapott adományokkal, esetleges pályázatok révén kerül hozzánk – összegezte Kisfalvi Nyina. 

- Ebben azt látom, más szervezetek posztjaival együtt, hogy mi ott vagyunk, hogy segítsünk, egyfajta közvetítők vagyunk, átmeneti időszakra adunk menedéket azoknak a kutyáknak és cicáknak, akik bajba kerülnek, és utána az a célunk, hogy jó gazdihoz juttassuk őket. Mi minden állatot igyekszünk a legjobb tudásunk szerint megmenteni. Az estek 80 százalékában azonban nem gyűlik össze annyi pénz, mint amennyibe ezek a műtétek kerülnek. A probléma jelen helyzetben az, hogy a mi bevételeink nem erre szolgálnak. Amennyiben az állatvédő szervezetek remek helyzetben lennének, akkor természetesen nem lenne ezzel semmi gond – hangsúlyozta az elnök. 

Árak föl, adományok le 

Kisfalvi Nyina szerint az a legnagyobb probléma, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen csökkentek, illetve megszűnőben vannak a menhelyek egyszerű támogatásai, a felajánlások. – Van a menhelyünk előtt egy olyan sziget, ahová eddig tisztítószereket, tápokat és másfajta adományokat is kihelyeztek a felajánlók, ezek a raklapok most konganak az ürességtől – emelte ki Kisfalvi Nyina, aki szerint a hazai állatvédelemmel foglalkozó szervezetek is hasonló gondokkal szembesülnek. Ráadásul a menhelyek ugyanúgy érzik az infláció hatásait. 30 százalékkal megemelkedtek a tápok, nem beszélve az orvosi ellátás költségeiről.