Megalázták a közoktatást a baloldali kormányok

A 2010 előtti baloldali kormányok idején számos negatív lépés történt a közoktatással, benne a tanárokkal szemben. 2002 és 2006 között a Medgyessy-, valamint az első Gyurcsány-kormány alatt az állami és önkormányzati óvodák és iskolák száma 616-tal csökkent, ami a teljes intézményszám közel tíz százalékát jelentette. Ismert, hogy 2006-ban alig alakult meg a második Gyurcsány-kormány, máris egy olyan közoktatási törvényt dolgozott ki, melyben többek között arról is szól volt, hogy miként szüntethetők meg a falvak és a kistelepülések önálló iskolái. A kormány azt javasolta, hogy minden olyan iskola, amelyben nincs nyolc évfolyam, a jövőben csak tagiskolaként működhessen. Ez az intézkedés összességében 1151 iskolát és több mint kilencvenezer gyermeket, azaz az iskolák mintegy harmadát, a gyermekek több mint tíz százalékát érintette. 

Megszorítás megszorítás hátán 

Második ciklusában Gyurcsány Ferenc kormánya több mint 14 ezer tanárt tett utcára, a pedagógusoktól elvettek egyhavi bért, és több mint száz iskolát zártak be. További 748 iskolát szüntettek meg úgy, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel ezer településen szűnt meg a helyi iskola. Bezártak továbbá 283 óvodát, ezzel együtt kirúgtak 1191 óvónőt. Ezzel párhuzamosan csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. 

Fizetős közétkeztetés és tandíj 

Fizetős lett az óvodai és a bölcsődei étkeztetés is. A Gyurcsány-kormány bevezette az egyetemi tandíjat, amit aztán a Fidesz által kezdeményezett 2008-as sikeres népszavazás törölt el. Gyurcsányék a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták, a tankönyvek ára pedig az egekbe szökött. 

Az Orbán-kormány hozta helyre 

Mindezekkel szemben a Fidesz–KDNP-kormány 2013-ban bevezette a pedagógus-életpályamodellt, ami átlagosan ötvenszázalékos béremelkedést eredményezett. A koronavírus-válság ellenére a kormány tavaly július 1-től újabb tíz százalékkal emelte a pedagógusok bérét, míg az iskolaigazgatók és helyetteseik pedig vezetői pótlékemelésben részesültek. Így míg egy főiskolai végzettségű, húsz éve tanító, pedagógus II. besorolású tanár 2010-ben kevesebb mint 150 ezer forintot keresett, tavaly júliust megelőzően 301 ezer forint volt a fizetése, tavaly augusztustól pedig 331 ezer forintot vihet haza. A kormány 2013-tól vezette be és fokozatosan terjesztette ki az ingyenes tankönyvellátást, ami a 2020–2021-es tanévtől már valamennyi, a köznevelésben és szakképzésben részt vevő tanulót érint. A bölcsődékben és az óvodákban továbbá ingyenes az étkeztetés azon gyerekeknek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, illetve aki tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy a testvére az, valamint annak, akit nevelésbe vettek. 

A felsőoktatás sem maradt forrás nélkül. A modellváltást követően idén a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékát fordítják a felsőoktatásra, valamint a pedagógusok béremelését is célul tűzte ki a kormány, amely a Magyarországnak járó helyreállítási alapból kerül kifizetésre, amelyet a brüsszeli baloldali politikusok – köztük a magyar baloldaliak is – akadályoznak.