Miskolcon nyitott üzletet a Kárpátia Borház

A borsodi megyeszékhelyen nyitott üzletet a Kárpátia Borház Kft. a Kárpát-medence legjobb magyar borainak egyedülálló választékával. A borházat Badány Lajos, Miskolc alpolgármestere nyitotta meg, aki a város bortermelés szempontjából jó fekvését emelte ki, valamint az avasi pincesorra és az ott tartott nívós boros rendezvényekre utalt köszöntőjében.

„Ez a küldetés nem pusztán a borról szól”– mondta Stanik István, a Magyar Házak Hálózatának szakmai igazgatója. „A Kárpátia Borház elsősorban a külhoni borászokat segítő nemzetpolitikai projekt, amely azt tűzte ki célul, hogy újra egyesíti a történelmi Magyarország borvidékeit. Továbbá segíti a régi magyar szőlőfajták termesztését és a kézműves technikával dolgozó borászokat, akik kis mennyiségben állítanak elő különleges minőségű borokat. Az egyedülálló kínálatot pedig elhozza az anyaországba és szerte a Kárpát-medencébe. A borház közel kétszáz bora között megtalálhatók a felvidéki, őrvidéki, erdélyi, partiumi, délvidéki és kárpátaljai magyar borvidékekről származó magyar borászok által előállított minőségi borok. A Kárpátia Borház asztalához tehát a Kárpát-medenceborkedvelő kis közösségeitől kezdve a nagy nemzeti közösségig mindenki leülhet.”

Nemzeti közösség a bor körül

Csáky Pál felvidéki író, politikus, Európai Parlamenti képviselő szólt a felvidéki borászok közössége nevében. „A felvidéki borászok nincsenek most jelen, mert éppen szüretelnek” – osztotta meg Csáky Pál, aki a borról bibliai példák alapján kezdett beszélni. Majd hozzátette: „Szlovákiában a Tátrában és Közép-Szlovákiában sem készítenek bort, hanem a déli részeken, ahol magyarok laknak. Mi a magyar borkultúrától és szakértelemtől nagyon sokat átvettünk. A bor összeköt, megemel és itt valóban együtt van a nemzet, ami tényleg fontos.” 

Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén megye ősi bortermelő hagyományait emlegette föl.

„Igencsak különleges az, ami a hátunk mögött palackokba van töltve. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence borait sorakoztatja föl a borház, hanem, mert a borban van valami misztikus, fennkölt és égi. Az emberek borkészítéssel már legalább 6000 éve foglalkoznak” – hangsúlyozta. - „Külön istensége volt a bornak. A görög mitológiában Dionüszosz, a rómaiaknál Bacchus. A Biblia szerint Noé is ültetett szőlőt az Ararát-hegyén. A Kárpát-medencében is a rómaiak voltak azok, akik már a honfoglalás előtt is termesztettek itt szőlőt. Az ebből a korból származó híres Seuso-kincs egyik darabja is a bor kitöltésére szolgáló Dionüszosz-kancsó. Megyénkben pedig a Tokaj hegyaljai Erdőbényén miocén kori ősszőlő levélnyomata került elő. Harsányt pedig már IV. Béla is szőlőtermelő vidékként említette.”