2022.10.12. 14:13
Miskolcon volt az országban elsőként közösségi kert
„Több zöld várost a fenntartható Európáért” címmel rendezett szakmai napot a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a miskolci városházán
A rendezvény apropóját az adta, hogy a Green City kezdeményezésben élen jár a borsodi megyeszékhely. A konferencia első előadását dr. Orlóci László, a rendező szervezet elnöke tartotta „A zöldfelületek környezetvédelmi és ökológiai szerepe a városi környezetben” témáról. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szakmai programmal szeretnék felhívni a figyelmet, hogy fontos a települések zöld felületeinek a fejlesztésére.
„Először Londonban, a második világháború idején kezdtek el közösségi kerteket kialakítani Európában, mert a lakosság éhezett. Így viszont az alapvető zöldségeket meg tudták termelni maguknak a város közepén is. Manapság a közösségi kertek létrehozása ismét aktuálissá vált, hiszen a magas infláció miatt az élelmiszerárak az egekbe szöktek” – jelentette ki dr. Orlóci László. „Magyarországon elsőként, szinte úttörő jelleggel Miskolcon valósult meg az első ilyen dr. Adorján Imre szülész, nőgyógyász főorvos ötletére. Ezt ma Avasi Arborétumnak hívjuk. Régen a lakosok itt kis parcellákon gazdálkodhattak, aztán egy felső területen ez egészült ki a mai Fenyőkerttel.”
A zöld egészségesebb
Az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) a Zöld városok Európában program keretében népszerűsíti a települések zöldesítését tizenhárom ország részvételével. Ehhez csatlakozott a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.
„A Green City, vagy zöld város kialakítása a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! elv alapján történhet. Bizonyos ökológusok és klímakutatók azt vetítik előre, hogy a klímaváltozás körülbelül 2050-ig szélsőséges hatásokat fog mutatni. Ez az egyik legalapvetőbb kihívás a városokban is, mert jóval erőteljesebben érezteti hatását, mint egy természeti környezetben. Mindez kihat a lakosság fizikai és mentális egészségére, akárcsak a környezetünk tisztasága. A mentális egészségek kezelésének költsége becslések szerint a GDP több mint 4 százalékát teszi ki hazánkban. A rengeteg épített környezet, betonfal és lefedett terület hőgyűjtő, amely hőszigeteket képez. Emellett az özönvízszerű esőzések is gondot okozhatnak. A biodiverzitás, azaz a sokféleség az élet feltétele. A városi ökoszisztéma azonban egy mesterségesen kialakított rendszer, ami csak akkor válik fenntarthatóvá, ha gondozzuk. Egy városban nagy kérdés az is, hogy érdemes-e növelni az őshonos fajokat, ugyanis a legtöbb nem bírja jól a városi környezetet” – sorolta a szervezet elnöke.