Nem értik a víziközmű vagyon átadás hátterét Edelényben

Ahogy beszámoltunk róla, átadja Edelény önkormányzata a vízközművagyonát az államnak. Erről először a képviselő-testület szeptember 29-én hozott határozatot. 

Ezt követően Loj Balázs, Juhász Andorné, Fischer Ferdinánd és Virág Tamás önkormányzati képviselők rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezték, ahol az ügy újratárgyalását és a határozat visszavonását kérték. 

Mint a képviselő elmondta, tudni kell, a városnak van egy közszolgáltató kft.-je, amely korábban a vízszolgáltatást is végezte Edelényben. 2011-ben jött a víziközmű törvény, ami olyan kritériumokat írt a szolgáltatóknak, amit – más önkormányzati tulajdonú szolgáltatókhoz hasonlóan – Edelényben sem tudtak teljesíteni, ezért átadták a szolgáltatást az ÉRV-nek, vagyis a regionális vízszolgáltatónak.

– Úgy működött Edelényben eddig a rendszer, hogy a város tulajdonában volt a víziközmű hálózat és ennek fejében bérleti díjat fizetett az ÉRV úgymond, de valójában nem történt ilyen kifizetés, hanem ennek fejében elvégezték a szükséges javításokat, átemelők, szivattyúk cseréjét. Ez döcögős rendszer, mert régi és cserére szoruló a hálózat, de működött. A lakosság elégedett volt, sokszor dolgozott az ÉRV a hálózaton, nagy ugyanis a vízveszteség, a városban az egész hálózat cserére szorulna. Ilyen módon tehát a vízszolgáltatás nem került semmibe a városnak és működőképes volt. Ebben a helyzetben jött a felhívás, amelyhez mellékeltek egy levelet, amelyet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége írt az önkormányzatoknak. Ebből a levélből egyértelműen kitűnt, hogy azoknak az önkormányzatoknak szólt az átadás lehetősége, akik működtetnek vízszolgáltató céget. Tulajdonképpen a kormány dobott mentőövet azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem tudják működtetni, vagy veszteségesen működtetik hosszú ideje már a vízszolgáltató cégüket. Halottunk ilyen önkormányzatoktól a híradásokban is, amelyeknek több milliós, akár milliárdos veszteségük van és az ő tulajdonukban van a szolgáltató cég. Mindenki úgy értelmezte, hogy ez a felhívás az ilyen önkormányzatoknak jött és szerintem a jogalkotó is erre gondolt, amikor ezt a törvényt megalkotta. Nem tudjuk, hogy miért, igazán nem hangzott el konkrét érv, csak találgatás és feltételes módú mondatok, de a polgármesterünk úgy gondolta, hogy nekünk is át kell adni a víziközmű vagyonunkat az állam javára – magyarázza Loj Balázs.

Szerették volna megvizsgálni

– Mi négy képviselő, akik nem értettünk ezzel egyet, előterjesztést adtunk be, amiben nem kértünk nagy dolgokat. Azt, hogy vonjuk vissza a határozatot, állítsunk fel egy bizottságot a testületen belül tiszteletdíj nélkül, amelyik független szakértők bevonásával, a lakosság tájékoztatásával és véleményének kikérésével megvizsgálja ezt a folyamatot, milyen előnyei és hátrányai származnak a városnak azzal, ha átadjuk, vagy megtartjuk a víziközmű tulajdont. Erre nem adott lehetőséget a polgármester úr és a mellette álló képviselők, nem akarták ezt Edelény lakosságával megvitatni, jobban átvizsgálni és ezért lett ebből ilyen viharos dolog. Virág Tamás képviselő úr elmondta, hogy ő nem ért egyet a döntéssel, jobban meg kellene vizsgálni, engedje meg a testület, hogy független szakértőket vonjunk be. Juhász Andorné képviselőtársam megkérdezte, hogy miért nem lehet a lakossággal egyeztetni legalább azért, hogy megnyugtassuk őket és megértsék miért fontos ez. Van például a testületnek vízügyi szakmérnök végzettségű tagja is, aki azt mondta szeretné látni, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az átruházásnak, vonjunk egy mérleget, de a végén mégis megszületett a döntés – mondja a képviselő.

Nem azt mondta

Hozzátette: neki azért is sérelmes személy szerint ez az ügy, mert az önkormányzat a tájékoztatásában olyan dolgokat adott a szájába, ami nem hangzott el.

– Az állították, hogy én azt mondtam a kormány kénye-kedve szerint változtatja a vízdíjat, de én nem ezt mondtam. Hanem azt, hogy volt már olyan kormánya Magyarországnak, amelyik külföldi cégeknek eladott stratégiai fontosságú iparágakat, közműveket, és most ezzel a döntéssel ehhez a veszélyhez közelebb kerültünk. Mi távolba nézünk és azt nézzük, hogy mi történik egyszer, ha az alattunk lévő vízhálózat idegen érdekekbe, vagy olyan tulajdonba kerül, amit mi nem szeretnénk, és mondjuk úgy döntenek a fejünk felett, hogy mi abba egyáltalán nem szólhatunk bele. Azt látjuk, hogy nagy a lakossági felháborodás, pont amiatt, amiket elmondtam. Ez olyan jelentőségű dolog, amibe be lehetett volna vonni a lakosságot, legalább egy fórum erejéig, esetleg még a szakemberek is elmondhatták volna a véleményüket. Most nem mondanak szépeket a polgármester úrra és a négy képviselőre a városban. Nem is tudok mondani az elmúlt évekből másik olyan ügyet, ami kapcsán ilyen határozott negatív véleményt nyilvánított volna a lakosság – hangsúlyozza Loj Balázs.

Nem mindenki adja át

Megemlítette azt is, hogy a közgyűlés ülésén felmerült a felelősség kérdése annak kapcsán, hogy ilyen állapotban van a víziközmű hálózat: közel negyven százalékos a vízveszteség, illetve az ÉRV szakértői véleménye szerint a víztorony rossz állapotban van és nem tudni, meddig lehet használni.

Megjegyezte: tudnak olyan önkormányzatokról, ahol miután külső cég végzi a szolgáltatást, meg sem fordult a fejükben, hogy átadják a víziközmű vagyonukat, igaz ott nagy léptékű beruházások is történtek. Az ÉRV vezetője is elmondta a közgyűlés ülésén, hogy több, mint háromszáz településen végeznek szolgáltatást, és harminc körül van közülük olyan, aki átadja a vagyonát.