Olcsó a földhő, Miskolcon mégis kevesebbet használják

Az október 1-jétől érvényes intézményi távhőárakról szóló kormányrendelet szerint Miskolcon a korábbi nettó 3441 Ft/GJ értékről – 30 825 Ft/GJ értékre emelkedett a díj. Miskolc a nagyvárosokkal való összevetésben „még jól is járt”, hiszen a fővárosban az emelt díj 50 526, Debrecenben 56 197, Kaposvárott 59 057, Nyíregyházán pedig 59 345 forint lett. Mindennek az az oka, hogy – általánosságban – a tisztán földgáz alapú hőtermelés díjai 50 000 Ft/GJ felettiek lettek, a geotermiából előállított hő ennél jóval kedvezőbb költségű, és ez igaz a biomasszára is.

Miskolcon – a rendelet szerint – a földgáz alapú hőtermelői díj 50 868 Ft/GJ, a geotermia alapú pedig 3176 Ft/GJ lett október 1-jétől. Ezek és az összességében csekélyebb biomassza alapú hőtermelés miatt lett az átlagnál kisebb a miskolci intézményi hőszolgáltatás tarifája.

Már nem tudják befolyásolni

Miskolc tehát kedvező adottságokkal rendelkezik az alternatív energiaelőállítás és felhasználás szempontjából. A földgázasnál jóval olcsóbb geometrikus hőtermelés mellett a városnak van biomassza-erőműve és biogázkazánja is a Bogáncs utcai rekultivált szemétlerakóban képződő gáz felhasználására, valamint rendelkezik egy naperőművel is.

Úgy tűnik azonban, hogy a város mégsem használja ki eléggé hatékonyan ezeket a lehetőséget. Az egyik országos hírportál a helyzetet elemző cikket jelentetett meg, amelynek nyomán mi is feltettük a témával kapcsolatos kérdéseinket a miskolci önkormányzat sajtó osztályának.

Érdekesség, hogy a geotermikus hő fűtésre való felhasználása - amely tehát ma már 50 százaléknál nagyobb arányt képvisel a város távhőrendszerében - majd egy évtizedre nyúlik vissza. A földhő felhasználására szakosodott PannErgy Nyrt., illetve a miskolci önkormányzat tulajdonában lévő Miskolci Hőszolgáltató (Mihő) Kft. 2013-ban hívta életre a Miskolci Geotermia Zrt.-t, hogy csökkentsék a város fűtésének gáztól való függőségét. A kezdeti felbuzdulás azonban megállt az említett jó 50 százalékos geotermikus aránynál.

Erre jött amolyan slusszpoénként, hogy Miskolc 2020-ban el is adta a Miskolci Geotermia Zrt.-ben lévő 10 százalékos tulajdonrészét a többségi tulajdonos PannErgy-nek, azaz megszűnt a közvetlen lehetősége befolyásolnia a folyamatot.

Nem volt nyereség belőle

Megkérdeztük az önkormányzattól, hogy miért adta el a város a Miskolci Geotermia Zrt.-ben lévő tulajdonrészét és mekkora bevétele származott az ügyletből? Utóbbi azért is fontos, mert vannak, akik keveslik a vételárat. A válaszban megerősítették, hogy a részesedés értékesítése 2020-ban történt meg, és a Covid-válság miatt volt kénytelen meglépni a város. A bevétel 185 millió forint volt. Megtudhattuk azt is, hogy: „A tranzakció előkészítése során a város az ilyen ügyletekben elvárható megfelelő gondossággal járt el, majd az értékesítést a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal is jóváhagyta, kiegészítő észrevételt nem tett. Mivel a PannErgy tőzsdei cég, a tranzakciókról az értéket is tartalmazó hivatalos közleményt adott ki, amelyet a várossal is előzetesen egyeztetett. Az így jelentős nyilvánosság és hatósági felügyelet mellett lezajlott tranzakcióval kapcsolatban, kifogással semmilyen érdekelt fél sem élt.” A sajtó osztály arról is tájékoztatott, hogy a 2010. és 2020. közötti időszakban a Mihő Kft.-nek a PannErgy-vel közös cégében az eredményből vagy eredménytartalékból osztalék kifizetést a többségi részvényes a fennálló jelentős beruházási hitelállomány miatt nem kezdeményezett, így ilyen bevétele sem a Mihő-nek, sem a városnak nem származott.

Új hőkutak kellenének

A történtek ellenére adódik a kérdés, hogy miért nem használja nagyobb arányban a geotermikus hőt Miskolc távfűtési célra? Van-e terve arra, hogy a jövőben nagyobb arányban használja?

Erre a felvetésre az a válasz érkezett, hogy a geotermikus rendszer jelenlegi kiépítettségében összesen 50-60 megawatt kapacitással rendelkezik, a belváros és az Avasi lakótelep teljes hőigénye azonban 120-140 megawatt a leghidegebb téli napokon, így látható, hogy a teljes rendszer kiszolgálása kizárólag geotermiából nem lehetséges. Ráadásul „A geotermikus hőforrás felől a legmagasabb beadható hőmérséklet 90 fok, amely azt jelenti, hogy 0 foknál hidegebb külső hőmérsékletnél mindenképpen egy olyan hőforrást kell a rendszerbe többletként betáplálni, amely ennél melegebb hőfokú vizet képes szolgáltatni, a cél ugyanis a 90-120 fok hőmérséklet elérése: Ezt a célt szolgálják a Tatár utcai fűtőműben telepített földgáztüzelésű kazánok.

A többletkapacitás, azaz „a geotermia részarányának további növeléséhez, a PannErgy részéről új kutak fúrására lenne szükség” - vélekedik a városháza.