Válságban az állatot teszik utcára először

Az utóbbi időben több állatkínzásos eset borzolhatta fel olvasóink kedélyeit is. Viszont nemcsak negatív, hanem pozitív események is történnek Magyarországon és megyénkben az állatvédelem terén. Tavaly szigorították meg a Büntető Törvénykönyv állatvédelemre vonatkozó részét és olyan kezdeményezések – Nemzeti Állatvédelmi Tanács, Állatvédelmi Kódex – valósultak meg, amelyek hatékonyan segítik az állatvédelem ügyét. Pénteken Miskolcra látogatott dr. Varga Judit igazságügyi miniszter és Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos, hogy az idei szemeszterben induló állatvédelmi szakjogász képzést népszerűsítse a Miskolci Egyetemen. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Módszertani Központja részéről pedig dr. Vetter Szilvia központvezető képviselte az együttműködést.

– Az állatvédelmi ügyek intézése sajnos még terület és személyfüggő hazánkban. Nem mindig mondhatjuk el, hogy az állatvédelem szereplői tisztában vannak azzal, hogy az ő hatáskörük meddig terjed. Például egy civil szervezet nem kobozhat el egy állatot – mondta dr. Vetter Szilvia. – Másrészt az állatkínzásos ügyek komolyan vétele sem egységes. Pedig azt tudjuk, hogy, aki állatokat kínoz, emberre készül. Tehát semmi nem indokolja, hogy ne vegyük komolyan ezt a kérdést. Egyébként 2014 óta az Egyesült Államokban az FBI ugyanazzal a módszerrel gyűjti állatkínzásos ügyek statisztikai adatait, mint a legsúlyosabbnak ítélt emberek ellen elkövetett bűncselekményeknél.

Hosszú folyamat

Európa egyik legszigorúbb büntetőjogi környezete a hazai állatvédelmi törvény, amelyet 2021 végén fogadtak el és 2022-ben lépett életbe.

- Öt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki a legsúlyosabb állatkínzásos ügyek esetében. Németországban ez 3, Ausztriában 2 év, amelyeket az állatvédelem terén fejlett országoknak tartunk. Tehát a jogszabályok szintjén alaposan átgondolt a magyar állatvédelmi törvény. Inkább a végrehajtás és a jogkövető magatartás terén érzékelünk problémákat. Egyrészt hosszú időre van szüksége, amíg a törvény betartatása lassan beépül a gyakorlatba. Másrészt sok állatkínzásos ügy egyszerűen nem jut a hatóságok tudomására, mert az emberek nem szeretnének belekeveredni. A karanténidőszakban nagyon sokan vettek magukhoz kisállatot, de a járvány végeztével ezek közül rengeteg az utcára került, vagy vissza a menhelyekre. A gazdasági válság hatására szintén egyre többen teszik ki az állataikat, vagy a frusztrációjukat a kedvencen töltik ki. Az viszont, hogy egy megyében több állatkínzásos esetről tudunk, lehet amiatt is, mert több az állat, vagy hatékonyabban dolgozik a felderítésben a rendőrség. Nincs fenntarthatóság állatvédelem nélkül, hiszen ahhoz szükséges a fajok és az egyedek védelme. Továbbá a felelős állattartás elterjedése, ami nagyon jól látszik többek között az ivartalanításhoz való hozzáállásban. Felmérésünkből az derült ki, hogy ez generációs kérdés is. A fiatalabbak fontosabbnak tartják az ivartalanítást, ami már az érzékenyítés hatása lehet. Bizakodásra ad okot, hogy a társadalom egyre kevésbé tolerálja az állatkínzást – fejtette ki az Állatvédelmi Módszertani Központ vezetője.

Korán kell kezdeni

Az edukáció mindig hosszú távú stratégiának a része.

– Az állatvédelmi büntetőjogi rendelkezések szigorításának csak hosszú távon érzékelhetjük majd a hatásait, hiszen ennek lényege a prevenció – nyilatkozta szerkesztőségünknek Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos. – Például egyelőre nem mérhető, hogy hányan állnak el állatkínzási szándékuktól a letöltendő börtönbüntetés fenyegetettsége miatt. Viszont abban biztos vagyok, hogy a bírói joggyakorlat előbb-utóbb be fogja építeni a szigorításokat, hiszen minősített eseteket és használható büntetőeszközöket hoztunk létre. Ehhez kapcsolódik az edukáció fontossága is. Szeretnénk, hogy minél több emberhez eljusson, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni az állatokkal. A mostani gyerekek lesznek a jövő állattartói és nem mindegy, hogy milyen társadalomban nőnek fel. Lényeges, hogy már az óvodai, iskolai környezetben megismerjék, hogy mit jelent a felelős állattartás.

Bevonják a civileket

Minden területre igyekeznek forrást biztosítani, hogy átvészeljék az energiaválságot az állatvédelem terén.

– Nagyon sokan részt vesznek edukációs programjainkban, hiszen a civilek támogatását is élvezzük. Az ő véleményüket is figyelembe vesszük egy-egy döntéshozatalban. Emellett az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt létrehozzuk a Közös Ügyünk Az Állatvédelem Alapítványt. Továbbá az Állatorvostudományi Egyetemmel közösen elindítottuk az innovatív Állatvédelem gyerekeknek nevű Facebook-oldalt. Ezenkívül versenyeket hirdetünk oktatási intézményeknek, akik az állatbarát óvoda és iskola címet tudják elnyerni. Ezekre minden évben több százan jelentkeznek. Annak ellenére, hogy nem régen lábaltunk ki a világjárványból, most egy háborús helyzettel kell, hogy szembenézzen Magyarország. Mindez energiaáremelést von maga után egész Európában, ami minden szektort érint, az állatvédelmet is. Abban reménykedek, hogy minden olyan területre sikerül forrást biztosítanunk, amivel átvészelhetjük ezt az időszakot. Nagyon lényeges ugyanis, hogy ilyenkor is meg tudjunk tartani minden alappillért, amire építkezünk. Az egyik ilyen alappillér többek között az állatvédelem – hangsúlyozta a kormánybiztos.