Hogyan döntenek a megyénkbeli diákok: Miskolc, Budapest, vagy külföld?

Egyre több fiatal szeretne valamelyik külföldi egyetemen tanulni, mutatják az országos adatok. A HVG középiskolai rangsorában az élen szereplő gimnáziumok tanulói közül például minden harmadik külföldi egyetemet választ. Megyénkben nem ilyen magasak az arányok, de a miskolci gimnáziumokból többen is a határainkon túl folytatják a tanulást.

– Valóban országos tendencia, hogy egyre több diák érdeklődik a külföldi felsőoktatási intézmények iránt – jelezte portálunknak Fazekas Róbert, a Gimnáziumok Országos Szövetségnek választmányi tagja. Ez azonban elsősorban a fővárosi, kiváló gimnáziumok tanulóira jellemző, és a dunántúli, erős középiskolákra. A külföldi tanulás szempontjából legvonzóbbak az ausztriai, olaszországi és németországi egyetemek. A brexit előtt Anglia és Skócia is vonzó volt. Elsősorban azért, mert a magyar diákok kiválóan beszélnek angolul. A brexit után az érdeklődés Hollandia felé fordult. Közelebb is van, mint Anglia, és a holland egyetemek képviselői kapcsolatot tartanak a magyar középiskolákkal. A Földesbe is gyakran ellátogatnak például a Stenden Egyetem képviselői – sorolta Fazekas Róbert.

Versenyzők, sportolók

Azzal folytatta, hogy a keleti országrészben elsősorban a nagy egyetemi városok gimnáziumaiból indulnak el külföldre a fiatalok, Szegedről, Debrecenből, Miskolcról. Egy részük azért, mert rész vettek nagy nemzetközi versenyeken, például diákolimpiákon, és a személyesen megszólították őket a külföldi egyetemek. A külföldi tanulásnak azonban van egy másik oka is, a kiváló sportteljesítmény. A DVTK Akadémia sportolói közül sokan már a gimnáziumi évek alatt korosztályos országos válogatottak, akik a nemzetközi sportmezőnyben is szeretnék kipróbálni a tehetségüket. Ezért abban az országban keresnek egyetemet, ahol sportolni szeretnének. Így kerülnek a jégkorongozók az USA-ba vagy Kanadába, a focisták Olaszországba vagy Spanyolországba. Van, aki sportösztöndíjat kap, mások szociális támogatást.

– A Földes diákjaira az a jellemző, hogy szívesen jelentkeznek skandináv egyetemekre, Finnországba például, de közkedveltek a skóciai, a németországi és az osztrák egyetemek is. Nálunk 10 évvel ezelőtt 3-4 diák tanult tovább külföldön, most 10-12. Tehát a lassú növekedés jellemző – vázolta a helyzetet Fazekas Róbert.

Nem jönnek vissza

A Herman Ottó Gimnáziumból sem indulnak tömegek külföldi egyetemre, tudtuk meg Madarász Péter intézményvezetőtől.

– Minden évben jelentkeznek diákok külföldi felsőoktatási intézménybe, de óriási emelkedés nem tapasztalható. A számuk olyan 7-8 körül van, de ez évekkel ezelőtt is így volt. Népszerűek az ausztriai és dániai egyetemek, Németországban pedig a mérnökképzéseket keresik. Anglia is kedvelt volt korábban, de a brexit után visszaesett az érdeklődés. A legnagyobb vonzerőt azonban a budapesti egyetemek jelentik. Próbáljuk népszerűsíteni a Miskolci Egyetemet, hogy a diákok a helyi intézményt válasszák. Sokan maradnak is, közöttük jó képességű, magas felvételi pontszámmal rendelkező tanulók, aminek nagyon örülünk. A fővárosi továbbtanulás hátterében azonban ott van az is, hogy a fiatalok szeretnének önállósodni, elszakadni a szülőktől. Az igaz, hogy a fővárosban több munkalehetőség vár rájuk, de Miskolcon is tudnak dolgozni a diákok már az egyetemi évek alatt is. A főváros bűvköre azonban igencsak erős. A baj csak az, hogy akik elmennek, nem valószínű, hogy visszajönnek Miskolcra – tette hozzá Madarász Péter.

Vonzó a főváros

A sárospataki Árpád Vezér Gimnázium diákjaira egyáltalán nem jellemző, hogy külföldi egyetemet választanának, tudtuk meg Bujdos Mária intézményvezetőtől. Mint mondta, a végzősök magyar egyetemekre jelentkeznek, budapestit, debrecenit vagy miskolcit választanak, ebben a sorrendben.

– A kisebb városban tanuló fiatalok számára vonzó a nagyváros, főleg Budapest, mert ott több lehetőség vár rájuk minden szempontból – mondta az intézményvezető.