2022.12.08. 11:30
Állandósult: már szinte veszélyes levegőt venni
Hol nagyon rossz, hol kevésbé rossz a levegő minősége a magas szállópor-koncentráció miatt a Sajó völgyében.
A közlekedés is jelentős levegőszennyező tényező
Fotó: Ádám János
A veszélyesről előbb egészségtelenre, aztán - az időjárás kedvező hatásai miatt - elfogadhatóra javult a levegő minősége a Sajó völgyében: Sajószentpéteren, Kazincbarcikán és Putnokon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) mérései szerint országosan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében maradhat magasabb, tartósan az egészségügyi határérték feletti a szálló por koncentrációja.
Az NNK felhívta a figyelmet, hogy a légszennyezettség különösen veszélyes a gyermekekre, a várandósokra, az idősekre és a krónikus légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre. Nekik lehetőség szerint kerülniük kell a szabadban végzett fizikai tevékenységet és a szabad levegőn tartózkodást. Az NNK szerint ugyanakkor kedvezőtlen kültéri levegőminőség esetén is fontos a belső terek szellőztetése néhány perces kereszthuzattal, legalább naponta kétszer.
Életveszélyes anyagok
– Visszatérő probléma a Sajó völgye levegőjének szennyezettsége, melynek több oka is van – jelezte lapunknak Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője. – Vannak okok, melyeken nem lehet változtatni. Azon például, hogy az említett települések völgyben fekszenek, ahol megreked a levegő. A mostanihoz hasonló hűvös, nedves időszakban kialakul az úgynevezett inverziós állapot. Ez meteorológiai fogalom, és azt jelenti, hogy a hideg levegő beszorul a völgybe, a fölötte elhelyezkedő melegebb légréteg pedig ott tartja. Amíg azt a szél el nem mozdítja, addig az általunk „megtermelt” szennyeződés sem tud távozni. A levegő szennyezettségéről azonban mi is tehetünk. Télen a legfőbb szennyező a szilárd anyagokkal történő fűtés. Azon belül is legkárosabb, ha nem száraz tűzifával fűtünk.
– A mérőállomások a mérgező anyagokat külön nem is mérik. Sokan a kályhába nedves fát tesznek, aminek rendkívül rossz az égési mechanizmusa. Emiatt sok káros anyag kerül a levegőbe. Jellemző az is, hogy hulladékot égetnek el az emberek. Ablakkeretet, bútorlapot, melyeket lomtalanításkor gyűjtenek össze vagy kukázás alkalmával találnak. Ezek az úgynevezett kezelt fák, hiszen festettek, ragasztottak, lakkozottak, melyeket tilos elégetni, hiszen életveszélyes anyagokat bocsátanak ki – hívta fel a figyelmet Szegő Judit.
Dugóban ülve
A szakértő azzal folytatta, hogy a közlekedés is nagyban hozzájárul a levegő szennyezettségéhez. Sokan ülnek autóba, forgalmi dugók alakulnak ki, a kipufogókból jövő szennyeződés ugyanúgy megáll a felettünk megrekedt levegőben, mint a fűtésből származó égéstermékek.
A szakember azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint fűtsünk száraz tűzifával, ha tehetjük, utazzunk közösségi közlekedési eszközökkel, ha nincs túl hideg, biciklire is ülhetünk. Az sem mindegy, milyen a tüzelőberendezésünk. Érdemes a kályhánkat, kazánunkat felülvizsgáltatni, karbantartani, kitisztíttatni, mert a sok lerakódás miatt rosszabb az égésteljesítménye, és emiatt is több szennyeződés kerülhet a levegőbe. Sokan visszatértek a fatüzelésre, de nem mindenki ismeri annak a szabályait, technikáját. Jó, ha erről mindenki tájékozódik, hangsúlyozta Szegő Judit.
Csak ha muszáj
– Amikor egészségtelen a levegő, igazából nem nagyon tudunk mit tenni – fogalmazott dr. Hintalan Ádám miskolci háziorvos. – Olyan részecskeszűrő berendezést nincs lehetőségünk hordani, ami a szálló port kiszűrné, a járvány idején hordott maszk pedig ebben az esetben semmit sem ér, sőt még nehezíti is a légzést. Ha nagy a szmog, azt szoktuk tanácsolni az embereknek, hogy csak akkor menjenek ki a levegőre, ha nagyon muszáj. Az asztmások és a légúti betegségben szenvedők tudják, hogy ilyenkor jobban kell figyelniük az állapotukra. Többször kell használniuk az akut rohamoldó gyógyszereiket. A praxisomban azonban nem tapasztaltam, hogy a szennyezett levegő miatt megnőtt volna a légúti panaszok száma – tette hozzá a háziorvos.