A szólások kifogtak a miskolci diákokon (frissítve!)

– A matematika-feladatok alapvetően az elvárható ismereteket kérték számon – mondta elöljáróban Gulyásné Nemes Katalin, a matematika-munkaközösség vezetője. – Ilyen a számolási készség, a mértékegységek, számok sorba rendezése, diagramok értelmezése, a sík- és térgeometriai számítások, szöveges feladat és a koordináta-rendszer. A nyolcadikosok feladatlapjára jellemző, hogy voltak olyan feladatok is, amelyek az előző évekhez képest szokatlannak tűntek. Tudjuk, hogy a diákok az előző évek feladatsorait oldják meg felkészüléskor. Az idén a sík- és térgeometriai feladat, valamint az oszlopdiagram is meglepő volt a gyerekek számára. A diagram tengelyeit például felcserélték a feladatsor összeállítói, tehát nagyon oda kellett figyelni. Térgeometriánál pedig korábban kocka és téglatest jelent meg, most azonban trapéz alapú testet adtak meg, ami gondot okozott a gyerekeknek. Az utolsó feladat részben félreérhető volt, ugyanakkor nehéz is. Visszafelé gondolkodással lehetett megoldani, a többség nem igazán boldogult vele. Ahhoz, hogy valaki jó pontszámot érjen el, nagyon oda kellett figyelni, de azért teljesíthető volt a feladatsor. Az első feladatok sikerélményt okozhattak a gyerekeknek, de az utolsók kihívást jelentettek – értékelt Gulyásné Nemes Katalin.

Törpék sora

A Hermanban 4. osztályosok is felvételiztek, mivel az iskolában 8 osztályos gimnáziumi képzése is van. A kicsik feladatlapjával kapcsolatban a pedagógus jelezte: itt is voltak szokatlan feladatok, azonban jól mérték a logikus gondolkodást a matematikai képességeket.

– Nem tartom szimpatikusnak, hogy már az első feladat úgy kezdődött: a rossz megoldásokért pontlevonás jár. Tudjuk, hogy a gyerekeket ez nagyon stresszeli. Ezt a feladatlap közepére kellett volna inkább tenni, hogy az elején a gyerekek megnyugodjanak, sikerélményhez jussanak. Egy következő feladatban tornasorba kellett állítani a törpéket, de a kérdés nem volt elég pontos, nem tartalmazta, hogy elölről vagy hátulról kell kezdeni a törpék számolását. A jobbak azonban 35-40 pontra teljesítettek az 50-ből – jegyezte meg a matematikatanár.

Nehéz kakukktojás

A magyar nyelvi írásbeli feladatoktól Gyuricza Judit intézményvezető-helyettes, magyartanár árulta el tapasztalatait.

– A nyolcadikosok feladatsora olyan volt, mint az előző években, tehát megfelelt az elvárásoknak. Az első feladatban adott betűhalmazból kellett alkotni olyan szavakat, amelyek visszafelé is értelmesek. Ez nem jelentett kihívást a gyerekeknek. A második feladatban két szólás keveredett. Évek óta azt látom, hogy a szólásokat egyre kevésbé ismerik a gyerekek. A következő helyesírási hibák keresése volt. Érdekes tapasztalat, hogy általában nehezebb a hibát megtalálni, mint helyesen leírni. Megfigyelhető, hogy a gyerekek helyesírási készsége nem javult az évek során. A következő egy modern feladat volt, régi és új köszönési formákat kellett fotókhoz, képekhez társítani. Ez sikeres volt, jól sikerült a diákoknak. A kakukktojás feladaton azonban nehezítettek, így nem találták meg az összes kivételt a gyerekek. Nagy a bizonytalanság a képzők, jelek és ragok terén.

Mi az a viszonyszó?

– A kreatív feladat is nehéznek bizonyult, a történelem szóban kellett különböző szófajú szavakat keresni. A gyerekek az alapvető szófajokat ismerik, de a határozószókat és a viszonyszókat már kevésbé. Az interneten nagyon szidták a 7. feladatot, amikor a nyelvújítási szavak mellé kellett mai jelentést párosítani. Pedig ez nem volt nehéz, mert nem kellett a szavak jelentését megmagyarázni, csak párosítani a képekkel. A poétikai ismereteket Kányádi Sándor egyik verséből kérdezték, majd jött a szövegértés és az érvelő fogalmazás. Egyik sem jelentett kihívást, a fogalmazásból azonban kiderült, hogy vannak olyan gyerekek, akik még soha nem jártak múzeumban. A feladatsor összességében nem volt nehéz. sokan teljesítettek 40 pont fölött – sorolta Gyuricza Judit.

Hozzátette: a negyedikesek feladatsora sem volt nehéz, de a szólások nekik is gondot okoztak.