Nevükön nevezték a problémákat. És lesz folytatás

November végén mutatták be az  Útkereső - Kutatások az Észak-Magyarország régió felemelkedéséért című kötetet a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. A tanulmánykötetet annak szerkesztői ajánlották az érdeklődőknek, Kovácsné dr. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézetének főigazgatója és dr. Szabó-Tóth Kinga, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének intézetigazgatója. 

Szociológusok, pedagógusok, pszichológusok és közgazdászok mellett egy-egy geológus és nanotechnológus professzor is azt vizsgálta, hogy mi a mai gazdasági-társadalmi helyzet ebben a régióban, és a felvázolt, nem mindig teljesen örömteli valóságból vajon milyen fejlődési lehetőségek és lehetséges továbblépési utak rajzolódnak ki.

Megoldások

A kötet gyakorlati hasznáról kérdeztük dr. Szabó-Tóth Kingát, aki elöljáróban elmondta, újabb tanulmánykötet megjelentetésére készülnek. Az első kiadvány is a Miskolci Akadémiai Bizottság felkérésére készült, a második szintén, utóbbi tavasszal jelenik majd meg. Ebben újabb 15 tanulmány szerepel majd, amelyben specifikus problémákkal foglalkoznak a kutatók. Már az első kötetben is voltak megoldási lehetőségek, de ezúttal ez még nagyobb hangsúlyt kap. Konkrét, társadalom-politikai jellegű javaslatokokkal találkozhat az olvasó, ami segítheti akár a stratégiatervezést is.

Az intézetigazgató azonban nem optimista a kötetek utóéletével kapcsolatban. 

Elérhetővé teszik

– Az effajta tanulmányoknak nincs óriási visszhangjuk, és azon gondolkodunk, hogy a második kiadványt elérhetővé tesszük digitálisan. Így azok is elolvashatják, akik egyébként nem jutnának hozzá. Az átfogó kutatásra és a lehetséges megoldások feltárására a MAB-tól kaptuk a felkérést. Emiatt számunkra ez az ügy fontos misszió, és nagyobb publicitáson is gondolkodnunk kell. A tanulmánykötetnek nem volt nagy visszhangja, de azért Csepeli György szociálpszichológus,  szociológus professzorral nem tudok úgy találkozni, hogy ne mondaná el, milyen fantasztikus ez a kötet, mennyire ötletgazdag és milyen jó lehetőségek vannak benne. Igazából ezek súlyos tanulmányok, egyenként minimum 15 oldalasak. Azt pedig tudjuk, hogy az emberek nem szeretnek olvasni. Ha 2-3 perces podcastban foglalnánk össze, lehet, hogy nagyobb lenne körülötte a hírverés. Szakmai berkekben azonban sokan méltatják – jelezte az intézetigazgató. 

Felvetettük, a különböző integrációs és felzárkóztató programok vezetőinek igencsak hasznos lenne a tanulmánykötet. A szakember hangsúlyozta: a tanulmányokkal épp az volt az egyik céljuk, hogy ne rugaszkodjon el nagyon a gyakorlattól. 

– Mivel mi is benne voltunk szegregátumokban élő emberek felzárkóztató programjaiban, az ott tapasztaltak is szerepelnek a kötetben. Ezért is unikális a kiadvány, hiszen az elmélet és a gyakorlat találkozott egymással. Kovácsné dr. Nagy Emese például korábban a hejőkeresztúri iskola igazgatója volt, és mint gyakorló pedagógus meghonosította és alkalmazta azt a Komplex Instrukciós Programot, amit a tanulmánykötetben bemutatott.  Papp Z. Attila kutatóprofesszor pedig a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáról és a kompetenciamérések eredményéről írt nemzetközi összehasonlításban, mert a gyakorlatban ezzel foglalkozik. Tehát olyan módszereket mutattunk be, amelyek a gyakorlatból jönnek, a tanulmányban ez oda-vissza működik, mert az elmélet viszont meg fogja termékenyíteni a gyakorlatot. 

Szárba szökken

– A következő uniós pályázati ciklusban is megyünk terepre, és visszük azokat a projekteket, amelyeket alkalmazunk majd. Újra felszívjuk magunkat jó gyakorlatokkal. Úgyhogy szárba fognak szökkenni a tanulmányok, mert az elmélet és gyakorlat folyamatos párbeszédben van egymással. Igyekszünk mi is a földön maradni, hiszen olyan ritkán történik meg, hogy a tanulmányoknak gyakorlati hasznuk van. Ebben a tudósok is hibásak, mert néha a szociológusok olyan stílusban írnak, és olyan álproblémákkal foglalkoznak vagy olyasmit állítanak, ami nem találkozik a hétköznapi ember tapasztalataival. Van, hogy elkendőzik a problémákat, de mi épp az ellenkezőjét szeretnénk. A problémákat a nevén nevezzük, és a második kötetet is ebben a szellemben készítjük majd. A hétköznapi ember csodálkozzon rá, hogy a társadalomtudomány igenis hasznos, mert tükröt tart a valóság elé – fogalmazott Szabó Tóth Kinga.