"Óriási dolog volt az a '73-as rockfesztivál Diósgyőrben"

A júniusi, igen sikeres koncert után újra Miskolcon játszik Török Ádám, a Mini együttes énekese, fuvolása. A Corner Stage-ben lép fel szombaton (január 21-én) este 8-tól a Mini-számokat játszó Mini Art-űr zenekar meghívására, közös koncerten zenélnek majd. Az együttes másik vendége Horváth Balázs gitáros, aki a Bíborszél zenésze. Török Ádámmal beszélgettünk. (A régi ismeretségre való tekintettel tegeződünk.)

Ezek szerint jól sikerült a júniusi buli...

Nagyon. A miskolci közönség mindig barátságos, szinte hazajárok. Az idén ünnepeltem a 75. születésnapomat, kevés bulit vállalok, de Miskolcnak nem tudok ellenállni, illetve Völgyi Bécóéknak sem (Völgyi Béla Tibor énekes, fuvolás, a Mini Art-űr frontembere – a szerk.), akik felvállalják azt, amit korábban én kitaláltam. 55 éves dalok, számok hangzanak el, és még ma is jó játszani őket. Felváltva és duettben énekelünk, fuvolázunk ilyenkor Bécóval, nagyon jó bulik ezek. Miskolc egyébként is a szívem csücske, hiszen a mai napig emlékszem az 1973-as rockfesztiválra, és arra, hogy utána itt volt az első klubunk a Gárdonyiban.

Az 1973-as diósgyőri rockfesztivál is jubilál, az idén 50 éve, hogy megrendezték a stadionban. Hogyan emlékszel vissza rá?

Marha jó volt. Nem volt gázsi, így szereztünk egy kisbuszt, azzal jöttünk. Három lány fogadott az öltözőben, nagyon jól éreztem magam.

Ez komoly?

Teljesen. Akkor néztem ki a legjobban, jó fazonom volt, 25 éves és sikeres voltam.

Éreztétek, hogy mekkora jelentősége van ennek a fesztiválnak?

Persze, óriási dolog volt. Soha korábban nem szerveztek ilyen nagy koncertet ennyi ember előtt, 25 ezer néző volt kíváncsi rá. Óriási volt a hangulat, június volt, gyönyörű idő. Késő estig voltunk ott, annyira jól éreztük magunkat. Sok fotó, film készült róla.

Visszanézted?

Igen, fent vannak a YouTube-on. De hát emlékszem is minden percére. A színpad az egyik lelátóhoz közel esett, ami tele volt. A színpad előtti füves terület nagy része pedig üres, nem engedték be oda a nézőket a rendőrök. Erre a színpadnak hátat fordítottam, és a tribünnek énekeltem. Hatalmas tapsvihar, döngette a közösség a padlót, nem lehet elfelejteni.

Aztán ennek hatására hoztátok létre a Mini-klubot a Gárdonyiban. 

1974 őszén kezdtük, igen, a diósgyőri koncert sikere is közrejátszott abban, hogy ott létrejött az ifipark. 1975 végéig havonta egyszer játszottunk a klubban, óriási dolog volt ez. Aztán a Gemini kifúrt bennünket. Tele volt a Gárdonyi minden alkalommal, és mi játszottuk a progresszív zenét, amit kitaláltunk. Faramuci zene volt, impróztunk órákig 20 perces basszusszólóval, 20 perc zongora- majd fuvolaszólókkal. És imádta a közönség. Nemcsak Miskolcon, Budapesten is, és a lengyel turnékon is, ott is ment ez a rockos, dzsesszes zene.

Progresszív rock, így nevezték a stílusotokat. Mit takar ez pontosan?

Tulajdonképpen underground zenének hívták a 70-es években, a Jethro Tull, az Emerson Lake and Palmer játszott hasonlót, ezekben fontos szerepet tölt be az instrumentális zene. Inkább jazz-rocknak mondanám. Most, hogy öregszem, rengeteg zenét hallgatok az interneten, progresszív bandákat, lengyel, német, olasz híres zenekarokat ugyanabból az időből, ugyanez az attitűd jellemzi őket. Rengeteg fuvola, zongora, és mi még csak nem is ismertük ezeket. Valahogy ráéreztünk erre a világtrendre. Itt, Magyarországon egyébként rajtunk kívül a Syrius és a Theátrum nevű banda játszott hasonlót. Aztán később Szivacs, Karcsi, Lojzi meg én (Balogh Szivacs Jenő, Németh Károly, Németh Alajos – a szerk.) rövidebb számokat kezdtünk írni – nem kockáztathattuk a fellépési engedélyt, nem engedték a hosszú imprókat – ekkor született például a Fekete gép, a Körbe körbe, vagy a Vénuszdal. Ezek egyszerűbb számok voltak. Ezt, az 1975 és '78 közötti időszakot tartjuk a Mini legsikeresebb időszakának. Rengetegen voltak kíváncsiak egy-egy koncertre, ezrek jártak. A miskolci Ifiparkban havonta egyszer 800-900 néző jött el.

75 éves vagy, 50 éve zenélsz. Lesz valami ünnepség?

Nagy bulit csinálunk május 8-án az Erkel színházban. Mindenki fellép, akivel csak együtt játszottam, Tátrai Tibor, Závodi János, Pinyó és a mai Mini. Fellép a szívem csücske, a Mini Akusztik Papp Gyulával és Kézdy Lucával, akikkel nemrég jelent meg az új CD-nk Nyitott kapu Bartók költői világára címmel, amelyen Bartók- és Mini feldolgozásokat játszunk.

Mint említettük, 50 éves a diósgyőri rockfesztivál is az idén. Részt veszel rajta?

Vannak hírek róla, hogy nagy bulit akarnak, majd meglátjuk. Bízom benne, hogy lesz, én is támogatnám, hogy megemlékezzenek az akkor történtekről.