„A betegek javát fogja szolgálni az egységes orvosi ügyeleti rendszer”

Ahogy beszámoltunk már róla, április 1-től Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye is csatlakozik az egységes alapellátási ügyeleti rendszerhez, ebből az apropóból csütörtökön délelőtt Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, illetve Kádár Balázs, a mentőszolgálat regionális igazgató állt a sajtó elé, hogy tájékoztasson a részletekről.

Vegyes rendszer volt, vegyes elégedettséggel

Győrfi Pál az előzményekről azt mondta, Magyarországon a legkorábbi emlékek az ügyeleti rendszerről, hogy az orvos munkájában benne volt az, hogy kiment a beteghez a településen, akár éjjel is. Aztán ahogy fejlődött az egészségügyi ellátó rendszer az ötvenes években az önkormányzatok elődei a tanácsok úgy döntöttek, nem elvárható, hogy minden orvos minden éjjel készenlétben álljon, erre a feladatra külön orvosokat kezdtek alkalmazni. A rendszerváltás után önkormányzati feladatként jelent meg az alapellátásban az ügyelet biztosítása és az önkormányzatok vagy közvetlenül orvosokkal, vagy magáncégekkel szerződtek a feladatra. Nagyon vegyes rendszer alakult ki az elmúlt évtizedekben.

– Ugyanakkor az is látszott, hogy a betegek nem mindig elégedettek ezzel a szolgáltatással. Voltak, akik arról panaszkodtak, hogy nem tudják elérni az ügyeletet, voltak, akik azt mondták sikerült elérni, de csak annyit mondtak nekik, hogy ott nincs orvos, ha bármi probléma van, forduljanak a mentőszolgálathoz. Nem volt ellenőrizhető, hogy ott a hívás és a hívásfogadás közben mi hangzott el, hiszen nem volt hangrögzítés és nem volt ellenőrizhető és minőségbiztosított az sem, hogy ha végül történik ellátási esemény, akkor az milyen szakmaisággal és protokollok mentén történik. Ezt a nagyon vegyes, kaotikus képet láttuk az országban, mert az Országos Mentőszolgálatnak ebben nagyon régóta van szerepe. Túl azon, hogy a napi munkánk során gyakran találkozunk az ügyelettel az ország több pontján is a mentőszolgálat működtet orvosi ügyeletet, gondoljunk csak Vas megyére, Szombathelyre, vagy Pest megyében Pilisvörösvárra, illetve az ország körülbelül száz pontján, ha nem is mi működtettük, de mi irányítottuk az ügyeleti egységeket, tehát volt rálátásunk. Valóban az volt a tapasztalat, hogy miközben voltak olyan helyek, ahol kiválóan működött az ügyelet, azért sajnos nem ez volt a jellemző az ország egészére. Így született az a döntés, hogy hozzunk létre egy egységes, betegközpontú, minőségbiztosított, ellenőrizhetően működő és fenntarthatóan finanszírozható rendszert. Ennek elindult egy modellprogramja másfél éven keresztül Hajdú-Biharban, ahol módunk volt arra, hogy egy egész vármegyében megvizsgáljuk az ügyelet működését a szolgáltatás igénybe vevőinek oldaláról. Végre lássuk tisztán, mire van szükség, a betegek mikor, milyen problémákkal jelentkeznek az ügyeletre és milyen ellátásra van szükségük – mondta Győrfi Pál.

A szükségletekre adnak választ

A modellprogram eredményéről a szóvivő elmondta, rengeteg adat, információ képződött a másfél év alatt, amelyből példaként kiemelte: élesen lehetett látni azt, hogy délután 16 órától körülbelül este 22 óráig rendszerint valamilyen háziorvosi jellegű problémával fordultak az ügyelethez. Viszont, aki ezt követően az éjszakai órákban fordult az ügyelethez jellemzően akut egészségügyi problémákkal jelentkeztek, amely vagy hirtelen kezdődött, vagy hirtelen súlyosbodott és sürgősségi ellátást igényelt. Így az új egységes ügyeleti rendszer erre a kétféle szükségletre ad választ: az egyik pillére a délutáni háziorvosi ügyelet, a második pedig 22 órától reggel 8-ig a sürgősségi ügyelet, amely teljes egészében az Országos Mentőszolgálat szervezésében és működtetésében zajlik. Megvizsgálták a betegek eloszlását, a demográfiai viszonyokat, az egészségügyi ellátó rendszer alapján hol indokolt ügyeleti telephelyeket fenntartani, vagy létesíteni.

– Az egész egységes ügyeleti rendszernek nagy értéke, hogy létrejött egy egységes telefonszám, ez a 1830-as, amit azért hoztuk létre, hogy a betegeknek ne kelljen keresgélni, milyen számon érik el a segítséget. Ez automatikusan oda kapcsol, ami a legközelebbi ellátóhely a hívásindításhoz képest. Mi azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy mielőtt elindulna az éjszaka közepén valahová, hívja fel a 1830-at. Ez a vármegye mentésirányítási központjában csörög, méghozzá egy külön dedikált ügyeletirányító munkaállomáson, ahol egy szakember fogadja a hívást, akinek az a feladata, hogy a kapott információk alapján tanácsot adjon, hogy mi a legjobb megoldás. Lehet, hogy nem aggasztóak a tünetek és egy tanácsadással már sokat segíthetünk, lehet, hogy súlyos betegségről van szó és akkor az ügyeleti autó, vagy ha arra van szükség, a mentőautó indul a beteghez. A régi rendszerben előfordult olyan eset, hogy valaki infarktus gyanús esettel hívta az ügyeletet, ott valaki felvette a telefont, aki azt mondta a betegnek, hogy az orvos kint van betegnél, ha majd visszaér, akkor oda is kimegy. Addig órák telhettek el, ezt most ki tudjuk iktatni – hangsúlyozta Győrfi Pál.

Vegyes ügyeletek

Hozzátette: ha valaki mégis személyesen szeretné felkeresni az ügyeletet éjjel, erre is van lehetősége a vármegye nyolc pontján. Külön kitért arra is, hogy a sajtóban megjelentek olyan hírek, miszerint egyetlen hely marad a vármegyében, ahová beteg gyerekkel be lehet menni, ez azonban nem igaz, mert, ahogy eddig, úgy ezután is vegyes ügyeletek működnek, ami azt jelenti, hogy a legközelebbi ügyeleti pontra gyermekkel is lehet menni. A központi gyermekügyelet továbbra is Miskolcon lesz, de az eddigi telephelyéről átkerül a kórházba a gyermekosztály mellé, ami szakmailag is jobb lehetőség.

– Meggyőződésünk szerint ez a betegek javát szolgálja, hiszen már a hívás beérkezésétől egészen a betegellátás befejezéséig minden dokumentáltan az érvényes szakmai protokollok szerint fog működni, a beteg a legmegfelelőbb ellátást kapja – hangsúlyozta a szóvivő.

Sürgősségi szemlélet

– A vármegye mentőellátása rendkívül jó, a mentőállomás hálózat kiemelt, 22 mentőállomás és két mentési pontból indul 66 mentőegység minden nap a betegek, rászorulók érdekében, ez az ellátás éjjel is biztosított. 16 kiemelt mentőegység van a vármegyében. Ez az erő és egységes orvosszakmai képviselet az, amivel úgy látjuk, hogy a betegbiztonság folyamatosan fenntartható, biztosítható, a mentőszolgálat legnagyobb ereje az egységesség. Ezt az egységes szemléletet és tudást természetesen az orvosi ügyeletben is képviselni fogjuk, az ott dolgozó háziorvosi kollégák megismerhetik azokat a sürgősségi ellátásban fontos eljárásrendjeinket, amelyeket eddig is alkalmaztunk, rendkívül modern telemedicina alkalmazásra nyílik lehetőség és egy mentőszolgálat által biztosított csapat fogja segíteni a háziorvosok tevékenységét annak érdekében, hogy a betegellátás éjjel, nappal működjön. Az éjszakai ügyeletekben orvosok és mentőtisztek biztosítják a betegellátást és a sürgősségi szemléletet fogjuk képviselni.  Nagyon fontos az, hogy a lakosság edukációja is megtörténjen és a 1830-as szám hívásával kezdjék meg a segítségkérést, hiszen ott minden megfelelő tanácsot és segítséget meg fognak kapni – mondta el Kádár Balázs.

Győrfi Pál arra is kitért: a háziorvosok részéről felmerült aggályként, hogy ha az ügyeleti ellátás 16 órától biztosított, akkor esetleg a betegek ahelyett, hogy a háziorvosukhoz elmennének az ügyeletet fogják felkeresni és elözönlik, éppen ezért azt kérik a betegektől, hogy amennyiben nem hirtelen kezdődő, nem halasztható egészségügyi problémájuk van, hanem mondjuk gyógyszert szeretnének felíratni, vagy előre tervezhető vizsgálatra készülnek, akkor azt saját háziorvosuknál, rendelési időben vegyék igénybe. Az is felmerült, hogy esetleg nagyon sok súlyos esetet kell ellátniuk rendelési időben, ami nem a fő szakmája egy háziorvosnak, de látszik az eddigi esetekből a három vármegyében, hogy a terhelés közel sem akkora, mint egy átlagos háziorvosi rendelésen, és a súlyos esetek aránya azt sem éri el, mint, ami egy átlagos háziorvosi ellátás keretében előfordul.

Az is elhangzott, hogy szeretettel várnak mindenkit, aki csatlakozni akar ehhez az ügyeleti rendszerhez, azokat is, akik korábban dolgoztak az ügyeleti rendszerben, akár ápolóként, vagy gépkocsivezetőként is.

Nincsenek járási- vagy megyehatárok

Érdeklődtünk arról, mi alapján került kiválasztásra a tíz város, és mi az oka annak, hogy éjjeli ellátás nincs mindenhol? Kádár Balázs ennek kapcsán azt mondta, elemezték az eddigi betegforgalmi adatokat, illetve, hogy az adott területeken eddig milyen ügyeleti ellátás volt, de figyelembe kellett venni a rendelkezésre álló háziorvosok számát is, hogy tudják-e biztosítani, hogy havi harminc napon keresztül az orvosi megjelenés adott legyen az ügyeleti ponton.

Megkérdeztük azt is, ha egy adott városban – példaként említve Szikszót és Cigándot, amelyek járásközpontok, de április 1-től nem lesz ügyeleti pontjuk – a megfelelő orvosi, egyéb személyzet rendelkezésre állna, akkor kérhetnék-e, hogy ott is legyen ügyeleti pont

– Fontos hangsúlyozni, hogy a területi ellátási kötelezettséget az eddig ügyeletek figyelembe vették, például azt mondták a cigándi ügyeleten, hogy csak azt a nyolc települést látják el, akik ott vannak a területükön. Most viszont a közelben található ügyeleti pontokkal ez nem fordulhat elő, ami Kisvárda esetén 13 kilométerre van egy másik megyében, de ebben a rendszerben a betegek ott is ellátást fognak kapni. Aki eddig Cigándra húsz kilométer autózott a járás településéről, az most könnyen lehet, hogy Kisvárdára, vagy Sátoraljaújhelyre hamarabb fog eljutni, tehát ez egy racionalizálási folyamat is volt, mert a mentőszolgálat sürgősségi ellátást tekintve nyilván nem vesz figyelembe területi ellátási kötelezettséget, sem járás-, vagy megyehatárt – hangsúlyozta a regionális igazgató.

Győrfi Pál hozzátette: a korábbi rendszerben előfordult olyan, hogy a beteg három kilométerre volt egy ügyeleti kocsitól, de az ügyeleti kocsi személyzete azt mondta, hogy őket másik önkormányzat foglalkoztatja és ők abba a járásba már nem mehetnek át.

– Mostantól kezdve ilyen nem létezik. Év végére, a jövő év elejére egyelőre a főváros kivételével az egész országban egységes rendszer működik majd, amelyek pontosan azzal a logikával kapják a riasztásokat, ahogy a mentőszolgálat is, amiben nem számítanak a megyehatárok. Az eddigi rendszerben előfordult, hogy egy önkormányzat működtetett egy olyan orvosi ügyeletet, amiben az átlagos betegforgalom napi 0,4 beteg volt. Erre fenntartani egy infrastruktúrát, szakszemélyzetet a világ egyetlen pontján sem működőképes. Van egy optimális érték, ez egy számítás, amit sok minden befolyásol, többek között a lakosságszám, az úthálózat, az egészségügyi ellátórendszer  felépítése, hol vannak sürgősségi osztályok, hol vannak mentőállomások. Alapos elemzés után határozták meg ezeket a pontokat – szögezte le a szóvivő.