Vármegyénk rektorai is tiltakoznak a hátrányos megkülönböztetés miatt

„A döntés a teljes magyar felsőoktatás lejáratása”

Erről kérdeztük prof. dr. Horváth Zitát, a Miskolci Egyetem rektorát, aki szintén aláírta az Európai Bizottságnak küldött levelet.

Miért írta alá a levelet?

Azért, mert az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanács kizárta az összes modellváltó egyetemet a közvetlen európai uniós pályázatból. A döntés lényege, hogy az Erasmus-programok, amelyek a hallgatói és oktatói mobilitását segítik, tehát a magyar hallgatók külföldi tanulását, részképzését, a magyar kutatók oktatását, kutatását, de a hozzánk érkező külföldi hallgatók és oktatók mobilitását is. A Horizont Európa-pályázatok pedig közös képzésre és kutatásra irányuló, többnyire külföldi egyetemekkel konzorciumban megvalósuló pályázatok. Az Európai Bizottság döntése tehát erőteljesen érinti az intézményeket, és erőteljesen hátráltatja a nemzetköziesítést. A döntés előtt az Európai Bizottság egyetlen egy egyetemet sem keresett meg, hogy tájékozódjanak, miként működnek a modellváltó egyetemek. Ezért a magyar rektori konferencia modellváltó tagozata, amely 21 egyetemet fog össze, úgy döntött, közvetlenül az Európai Bizottság elnökének írunk levelet.

A bizottság döntése konkrétan hogyan érinti a Miskolci Egyetemet?

A döntés a teljes magyar felsőoktatás lejáratása. A Miskolci Egyetemnek az előző időszakban számtalan Horizont-os pályázata volt, amiben nyertesként vettünk részt, a jövőben pedig meghatározó pályázati körből esnének el a hazai felsőoktatási intézmények. Méretünkhöz képest szép számban tudtunk pályázni közvetlen uniós forrásokra. A döntés veszélyezteti azt a kapcsolati hálót, azt a kapcsolati rendszert is, ami a hazai felsőoktatási intézmények, a Miskolci Egyetem és a külföldi partneregyetem között működik. Mi ezért tiltakozunk. Szeretnénk elérni, hogy a politikai vitákat politikai síkon bonyolítsák le. A mobilitási pályázatok viszont szakmai kérdések, és a magyar egyetemisták, a magyar oktatók, kutatók szenvednek a mostani a döntéstől.

Mire kérték az Európai Bizottságot?

Arra, hogy vizsgálják felül a döntésüket. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, lehet hozzánk fordulni, ez ügyben szívesen beszélgetünk. De az, hogy a megkérdezésünk és tájékoztatásunk nélkül döntöttek, azért az példa nélküli, és sérti az egyenlő bánásmódot az Európai Unión belül. Az egyetemi oktatók és hallgatók európai uniós polgárok, ezért joguk van részt venni uniós programokban ugyanúgy, mint bármelyik más ország polgárai. A Miskolci Egyetemről minden évben néhány száz hallgató ment ki külföldre tanulni 1-2 hónapra vagy akár fél évre, de olyan is volt, hogy egy egész tanévre. Aztán hazajött, és hasznosította a nyelvi ismereteket, a más ország kultúrájában szerzett tapasztalatokat. Az oktatóink tanítani mentek ki az Erasmus-program segítségével. Korábban én is voltam külföldön többször tanítani. Kiváló lehetőségek a konzorciumi pályázatok. Nagyon sok kutatás-fejlesztési pályázatunk van, amelyeket a szóban forgó döntés veszélyeztet. 2024-ig nincs probléma, mert addig megvannak a nyertes projektek, de a jövőbeli lehetőségeket kerülnek veszélybe, ha nem sikerül megegyeznie az Európai Bizottsággal, vagy ha a mi tiltakozásunk nem ér célba. Ez számunkra nagyon kedvezőtlen lenne.

A döntés mennyire hátráltatja az egyetemet a nemzetközi versenyben?

A magyar felsőoktatás az elmúlt pár évben nagyon sokat tett azért, így mi is, hogy láthatóbbá váljunk a felsőoktatás nemzetközi térképén. Tulajdonképpen egy nemes versengés folyik a világban a jó hallgatókért, a jó oktatókért és kutatókért. Tulajdonképpen ezt az egészséges verseny is sérti, ha a pályázatokból kimaradunk. A Miskolci Egyetem 2021-től rajta van két komoly nemzetközi rangsoron, és az annak az eredménye, hogy sok nemzetközi publikációt, hivatkozást, javarészt nemzetközi projektek alapján tudtunk megvalósítani. A nemzetközi projektek növelték a láthatóságunkat.

Ha nem éri el célját a levél, terveznek-e más lépéseket?

Akkor kell átmenni a folyón, amikor a hídhoz érünk. Megvárjuk, hogy érkezik-e válasz vagy sem. Ha 25-30 napig nem történik semmi, akkor újra leülünk a rektortársakkal, és végiggondoljuk, hogy van-e bármilyen eszközünk. Akár egészen az Európai Bíróságig is elmehetünk. Ez még nem biztos, ne menjünk ennyire előre, hátha sikerül megegyeznünk.

Előfordulhat-e - amire az Európai Bizottság is utalt -, hogy valamelyik magyar egyetem visszaél a nemzetközi pályázatokkal?

Közvetlenül Brüsszeltől tudunk pályázni, ott döntenek a nyertesekről, ott ellenőrzik a pályázatot, tehát még a lehetősége sincs meg annak, hogy itt bárki bármilyen projekttel visszaéljen.

Varga Judit miniszter február 15-ével lemondott a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökségről. Ő mennyire szólhatott bele az egyetem vezetésének munkájába?

Varga Judit miniszterként nem veszélyeztette az egyetem önállóságát. A kuratórium minden egyetemen öt fős. Vannak olyan kuratóriumok, ahol egyáltalán nincs politikus a grémiumban. Nálunk Veres Pál polgármester is tagja a kuratóriumnak. Ez egyébként gyakorlat Nyugat Európában, hogy a helyi közigazgatás első embere is helyet kap a vezetésben. Varga Judit miniszter azért volt tagja, mert ő miskolci, a Miskolci Egyetemen végzett. Politikai nyomás azonban nem volt. Erre mindenütt figyelnek a kuratóriumok. Sokkal komolyabb és feszesebb gazdálkodást várnak el az intézményektől, de az oktatás-kutatás szabadságát nem láttam veszélyeztetettnek. Soha egyetlen egy utasítást nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy képzést kellene megszüntetni, hogy kik tanítsanak az egyetemen, vagy hogy mit tanítsunk. Ilyesmi nem fordult elő, amióta rektor vagyok. Márpedig a rektorságom egyidős a modellváltással. Az Európai Bizottság egyik kifogása, hogy sérül a tudományos szabadság, de bizton mondhatom, hogy nem így van.

Mi az előnye a modellváltásnak?

A modellváltásnak többfajta előnye van. Az egyik, hogy nem az államháztartási törvény hatálya alatt állunk. Tehát amikor az államháztartási törvény alapján készült a költségvetésünk, akkor gyakorlatilag nem lehetett félretenni, nem lehetett úgynevezett eredményszemléletű gazdálkodást végezni. Egy évre tudtunk csak előre gondolkodni. Most pedig a fel nem használt pénzeinkkel, például a saját bevételeinkből származó vagy a minisztérium által adott pénzekkel jól tudunk gazdálkodni. Amit nem költünk el, az ott marad a számlánkon, és ha a megfelelő összeg összegyűlik, akkor azt stratégiai célokra tudjuk fordítani. Ennek köszönhetően tudtunk szemmel látható bérfejlesztést végrehajtani az egyetemen, amire hosszú idő óta nem volt példa. Ezt mindenképpen a modellváltás előnye. De az is, hogy amikor állami egyetemként működtünk, akkor a fenntartó minisztérium, bármilyen színezetű kormány is volt hatalmon, foglalkozott az összes állami egyetemmel. Utoljára 27 állami egyetem volt a modellváltás előtt Magyarországon, tehát egy helyettes államtitkár, mint amilyen én is voltam, és a főosztályok kezelték az összes egyetem ügyes-bajos dolgát. Most viszont a kuratóriumoknak egy egyetemük van, a számukra az az egy intézmény a fontos.

Hogyan segíti a kuratóriumi tagok az egyetemet?

Lobbiznak és próbálnak lehetőséget biztosítani számára. A hallgatók a szélesebb körű hallgatói ösztöndíjak alapján profitálnak az új rendszerből, hiszen a kuratórium is bevezetett plusz ösztöndíjat. Ugyanakkor az oktatók többsége ugyanúgy végzi a dolgát mint eddig, csak mindezt magasabb bérért teszi. Azonban közvetlenül nem érzékelik, hogy a minisztérium vagy a kuratórium van felettük. Azt gondolom, hogy ha valaki tisztességesen végzi a munkáját, és jobban megfizetik, akkor ezeket az előnyöket tudja leginkább élezni.

A döntés egyszerűen nem korrekt

A Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora, dr. Horváth Ágnes nem érintettként, hanem egy alig másfél éve létrehozott felsőoktatási intézmény vezetőjeként egyelőre szolidaritásból írta alá a tiltakozó nyilatkozatot.

Miért írta alá a tiltakozó dokumentumot? 
A Tokaj-Hegyalja Egyetem, mint fiatal felsőoktatási intézmény az Erasmus képzésben nem érintett olyan mértékben, mint a programban korábban már nagy létszámmal részt vevő egyetemek. Ugyanakkor fontosnak tartottam aláírni a dokumentumot, mert teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az Európai Unió alapértéke az egyenlőség és az egyenlő bánásmód. Így nem tartom elfogadhatónak, hogy más típusú, politikai okok miatt bizonyos csoportok büntetve, megkülönböztetve és szegregálva legyenek.

Az egyetemen hány oktatót és diákot érint a kizárás? 
Az egyetemünkön jelenleg nem érint egyetlen diákot sem a döntés és az oktatókkal kapcsolatban is csak a jövőbeni retorziókat szeretnénk megakadályozni azzal, hogy csatlakoztunk a tiltakozáshoz.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem fennállása szűk másfél éve alatt több külföldi egyetemmel is kapcsolatot épített, van amelyikkel egészen szoros együttműködés várható. Ezeket érintheti-e a mostani döntés?

Ezek bináris, vagyis kétoldalú és szakmai alapokon szerveződött kapcsolatok, együttműködések, amelyek az Erasmustól függetlenül jöttek létre. Ettől függetlenül nagyon fontosnak és szükségesnek tartjuk azt, hogy az EU-ban működő minden felsőoktatási intézményhez hasonlóan egyetemünk is részt vehessen az Erasmus-programban.

A kuratóriumban tapasztalható volt-e bármilyen politikai indíttatású tevékenység? 
A mi esetünkben Wáberer György korábbi Tokaj-Zemplén fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt az érintett, aki erről a tisztségéről azóta lemondott. Róla csakis azt lehet elmondani, hogy az egyetem és a kuratórium munkáját folyamatosan segítette és elsősorban mint üzletember tudott tanácsot adni a tervezéssel és a stratégiával kapcsolatban. Az egyetem más jellegű, például szakmai munkájába nem próbált beleszólni. Az egyetem életére bármilyen hatással levő politikai – főleg pártpolitikai - jellegű ügyek soha nem kerültek szóba semmilyen szinten.

Az Európai Bizottság javaslata alapján kihirdetett és azonnal hatályba is léptetett tanácsi határozat az érintett egyetemek vezetőinek meghallgatása nélkül született meg. Ha lehetőségük nyílt volna rá, miről egyeztettek volna a döntéshozókkal? 
Elvárható lett volna az Európai Bizottságtól - amely általában a politikai korrektség talajáról bírálja a magyarországi politikai gyakorlatokat - , hogy minimálisan tartsa be azokat az alapelveket, amelyek mentén az Európai Unió létrejött. Úgy dönteni egy adott társadalmi, foglalkozási csoportról, hogy meg sem hallgatják őket, az elfogadhatatlan. Mindenképpen érdemes lett volna egyeztetni az érintett egyetemek vezetőivel, ha már egyszer úgy gondolják, hogy a kuratóriumok jelentik a demokrácia hiányát. Megkérdezni tőlük, ők hogyan élik meg ezt a helyzetet. Vannak olyan módszerek, lehetőségek, amelyekkel könnyen kideríthető, hogy milyen alapon működik együtt az adott egyetem és a kuratórium, van-e valamilyen hatással a fenntartó a felsőoktatási intézmény szakmai munkájára. Ami most történt, egyszerűen nem korrekt.

Bár az önöké már eleve az új modell szerint megalakult egyetem, mégis milyen kereteket ad az alapítványi fenntartás a hagyományos felsőoktatási tevékenységekhez, vagyis az oktatási, képzési és kutatási munkához?

A modellváltás szerintem a hazai felsőoktatás modernizációjának egy valóban jól működő útja lehet. Az egyetemek jelentős vagyon kaptak, amivel gazdálkodhatnak és a kuratóriumokban mindenhol ülnek olyan komoly teljesítményt felmutató üzletemberek, akik az üzleti stratégiát, működést jól átlátják és tudják is segíteni. Ezáltal az oktatás-képzés minőségi javításán túl az intézmények működése is gazdaságosabbá válhat, mint korábban. Mint tudjuk, éppen ez az átalakítás egyik célja, mégpedig, hogy a felsőoktatás úgy álljon a lábára, hogy közben képes legyen gazdaságosan működni. Tudjuk jól, hogy vannak olyan közfeladatok, amelyek esetében a gazdaságosság nem lehet elsődleges szempont a képzés működtetésében. Ebben mi is érintettek vagyunk, mert azt gondolom, hogy a közeljövőben sem az óvónő képzés, sem pedig a tanítóképzés nem lehet nyereségorientált oktatási ágazat. Ez egy olyan közfeladat, amelyet teljesítenünk kell és ezt a feladatot mi boldogan vállaljuk. Viszont a többi szakunkon törekedni fogunk arra, hogy ne csak a felsőoktatási akkreditációs kritériumokat teljesítsük, de költséghatékonyak is legyünk.