Vissza a szeretet forrásához

Minden évben a húsvétot megelőzően 40 nappal, hamvazószerdán kezdődik a nagyböjti időszak. Mivel a húsvét mozgó ünnep, így a nagyböjt ideje sem fix, idén február 22-én kezdődött. 

– A szent 40 nap a választott nép 40 éves pusztai vándorlására utal, amikor az Úr kiszabadította őket Egyiptomból. Emellett arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus is 40 napig tartózkodott a pusztában, mielőtt megkezdte a nyilvános szolgálatát – mondta Holló Gábor atya, a miskolci Szent Anna-plébánia káplánja. – Ez idő alatt a sátán háromszor megkísértette. Tehát a kísértésben is sorsközösséget vállalt velünk anélkül, hogy bűnt követett volna el. 

A lelki szegénység a célja 

A nagyböjt időszakában a legtöbb katolikus hívő az egyház ajánlására böjtöt tart. Ennek több fontos összetevője van. 

– A húsmentes étkezés lehet egyszerű diéta is. Valójában az imádság, az Istenre irányulás az, ami böjtté teszi. A testi önmegtagadás célja, hogy az ember kilépjen a komfortzónájából. A test helyett a lelkiekre irányítsa a figyelmét és ezáltal tegyen egy lépést Isten és embertársai felé. A hústilalom hagyományai onnan erednek, hogy régen a tehetős emberek fogyasztottak húst, a szegények pedig halat ettek. A szegénység lelkületét igyekezett elősegíteni az egyház a hús elhagyásával. A szent 40 napban a hamvazószerda és a nagypéntek, azaz Krisztus megváltó kereszthalálának az ünnepe számít szigorú böjti napnak, a péntekek pedig bűnbánati napok. Vasárnaponként azonban nem böjtölünk, mert a szentmisében Krisztus feltámadását is megünnepeljük. Az Eucharisztiában a feltámadt Megváltót vesszük magunkhoz – magyarázta a káplán. 

Bűnbánati időszak 

A legtöbb hívő nagyböjtben, vagy húsvét előtt végzi el az ilyenkor időszerű éves kötelező gyónását.

– A böjt lényege az, hogy egyre jobban felismerjük a Teremtő szeretetét, és engedjük, hogy formáljon bennünket. Manapság, amikor rengeteg szorongás él bennünk, ez az elcsendesedési időszak különösen fontos, hogy visszataláljunk az Örökkévalóhoz és önmagunkhoz. Az önmegtagadás és imádság mellett lényeges még a bűnbánat és az irgalmasságnak a cselekedetei, amelyek Isten túláradó szeretetére adott válaszok. Ezek a dolgok egymást segítik, ezért együttesen próbáljuk megélni őket. A római katolikus egyház a tagjai számára évente egyszer kötelezővé teszi a szentgyónást; a pap mint közvetítő erő, aki Isten nevében feloldozza őket megvallott bűneik alól. Ez néha olyan katartikusan felszabadító, hogy visszavezetheti az eltávolodott embert is az egyházhoz – osztotta meg az atya.

Felidézik a passiót 

A templombelső és a nagyböjti liturgikus alkalmak is támogatják az elmélyülést. 

– A szentgyónást a bűnbánati liturgiák segítik elő, ahol minden olyan cselekedetre ráirányítjuk a figyelmet, amelyek elszakítanak Istentől, a szeretet forrásától és áthágják az Ő parancsolatait. Nagyböjtben keresztúti ájtatosságokat is tartunk, amikor Krisztus passióját idézzük fel. A Szent Anna-templomban ez péntekenként 17 órától kezdődik. Ilyenkor a templomhajó belső falára kifüggesztett stációknál állunk meg imádkozni. Nagyböjtben a templomterítők színe lilára vált, ami a bűnbánat színe. A virágokat pedig tövises ágakra cseréljük. Minden katolikus templomban letakarják a főoltárképet egy keresztet vagy egy feszületet ábrázoló függönnyel. Erre azért van szükség, mert a főoltárkép már a feltámadás dicsőségére emlékeztet, hiszen azt a szentet ábrázolja, akiről a templom a nevét kapta – fejtette ki Holló Gábor atya.