A farkasnak három kuvasznyi ereje van

A nagyragadozók hazai állományának növekedésével egyre fontosabb, hogy az állattartók megfelelő védelmet építsenek ki a gazdaságuk körül. A Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Programon keresztül a gazdák ingyenesen igényelhetnek kuvasz kölyköket. Ezek már leendő munkaterületükön cseperednek föl, és állnak később szolgálatba a nyáj őrzése mellett. A program vezetőjével a 2016-os megalakulás óta elért eredményekről beszélgettünk.

Alomtestvérek a kiskutyák

– Jelenleg 19 helyszín vesz részt a Kuvasz-Őr programban. Most egy régi helyre, Tardra fog szuka kölyök kikerülni, a korábban kihelyezett kan mellé. Pétervásárára, amely pedig új belépő, szintén kettő kan kiskuvaszt adok egy-két héten belül – mondta Szép Ábrahám, a Kuvasz Őr Nagyragadozóvédelmi Alapítvány elnöke. – Igényléskor a kiskuvaszok közül előnyben részesítjük a kan alomtestvéreket kettesével. Közöttük már nagyon korán kialakul a hierarchia, és onnantól kezdve nem marakodnak egymással. Ha valaki azt is vállalja, hogy közreműködik a tenyésztésben, akkor kaphat szukát és kant is - tudta meg a boon.hu.

Fontos a beszoktatási idő

A kevésbé tanulékony kuvaszok is jó nyájőrzővé válhatnak egy állatokhoz értő gazdánál.
– A visszajelzések alapján az első öt évben a kutyák kétharmada vált be. Az utóbbi két évben pedig szinte mindegyik. Ha probléma akadt, ott az emberi tényező játszott szerepet, mert nem figyeltek eléggé oda a betanításnál a gazdák. Az utóbbi esetben visszakerül hozzám a kuvasz, és elkezdünk a tenyésztővel közösen más gazdit keresni neki, ahol házőrző szerepet tölthet be. Olyan is előfordult, hogy amikor egy másik, az ebek nyelvén értő, tanyasi gazdához került a korábban problémás kutya, akkor elkezdte jól végezni a nyájőrző munkát is. A kuvasz előnye, hogy nemcsak juhot, hanem marhát és lovat is lehet vele őriztetni – számolt be a program vezetője.

Három kuvasszal elbír

Mivel hazánkban a nagyragadozók nincsenek elszaporodva, ezért kettő kutya is elegendő.
– Székelyföldről származom, és tisztában vagyok vele, hogy Erdély napjainkban a világ legnagyobb sűrűségű farkas- és medveállományával rendelkezik. Ott úgy vélekednek, hogy a farkasnak három kuvasznyi ereje van. Viszont Magyarországra még csak most kezdenek el nagyobb számban visszatelepülni a nagyragadozók. A Zempléni-hegységben kettő, az Aggteleki-karszton egy, körülbelül öttagú farkasfalka él, amelyek megjelenhetnek a Cserehátban és a Putnok környéki részeken. Ezenkívül a Bükkben kettő, a Mátrában pedig egy farkascsalád mozog. Ezek nem szívesen érintkeznek egymással, mivel territoriális állatok és az idegen, betolakodó farkast rendszerint megölik. A territóriumok nagysága Közép-Kelet-Európában 250-550 négyzetkilométer között van. Emiatt Magyarországon egyelőre a kettő kuvasz tartása is gazdaságos, ha 120 centiméter magas, öt soros villanypásztor védi a kutyák mellett a karámot – hangsúlyozta Szép Ábrahám.

A kutyák elrettentők

A farkas falkák félnek az embertől, így a gazda jelenléte tovább fokozza a nyáj védelmét.
– Komlóskáról konkrét visszajelzést kaptunk arról egy télen, hogy a kutyás, villanypásztoros védelem visszatántorította az egyedül ólálkodó farkast, hogy betörjön a nyájhoz. A hóban látható nyomokból a beszámolót pontosan rekonstruálni lehetett. Tehát a kuvaszoknak már az elrettentő szerepe is hatalmas. Nem utolsó sorban jelzik is, ha farkas jár a közelben, hogyha nem széllel szemben, vagy viharban érkeznek a ragadozók. Hiszen ilyenkor teljesen csendesek a támadók, a farkasüvöltés inkább a falkatagok közti kommunikációra, összehívásra szolgál. 

Egyedül Mátranovákon fordult olyan elő, hogy valószínűleg farkas falka támadta meg a haszonállatokat. Viszont ez a ritkább, mert egy falka szívesebben vadászik vadakra, mivel nem akar komfrontálódni az emberrel. Ebből következik, hogy a gazda jelenléte, ami egyébként ritka, tovább növeli a kétszeres védekezés hatékonyságát. Magyarországon a gazdálkodó jelenlétével a szóban forgó védelmek mellett gyakorlatilag kizárható a farkastámadás – emelte ki a szakember.

Önszabályozó állományok

A nagyragadozók állományának gyérítése hazánkban nem oldhatja meg az ember-állat konfliktusokat.
– Magam is nyomon követtem a svájci jeladós farkas vándorlását. A WWF Magyarországgal és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával is kapcsolatban állok. Így viszonylag hamar értesültem a kilövéséről, amit teljes mértékben elítélek, és várom, hogy a bűnelkövető elnyerje méltó büntetését. Szakmám szerint vadász is vagyok, emiatt tudom, hogy a ragadozó és a patás vadállományok egymást automatikusan szabályozzák, amibe a vadászat érdemben kevésbé tud beavatkozni. Emiatt a nagyragadozók gyérítését semmiképpen nem tartom jó megoldásnak. Ugyanis ha egy falkából az alfa párt kilőjük, akkor a falka feloszlik és a meggyengülő, egyesével, kettesével járó farkasok nagyobb eséllyel fognak rászokni a háziállatokra. Mivel Magyarország rendkívül sűrűn lakott, ezért előfordulhatnak néhol nagyragadozó egyedek, amelyek rákapnak a haszonállatokra. 

A bizonyíthatóan visszatérő konfliktusba keveredő egyedeknél én szorgalmaznám, hogy lehessen kilövési engedélyt kérni – javasolta a Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program alapítója.