Eláruljuk, mi épült volna több évtizede az Avastetőre

Tudta, hogy egy olyan színházat terveztek az Avastetőre az 1930-as években, amelyben 6-8 ezer néző fért volna el? Csak a színpada 160 méter széles lett volna. Ha nem hallotta, nincs vele egyedül: a grandiózus terv az évtizedek során feledésbe merült. Az 1920-as években - immár közel 100 éve - merült fel először az ötlet, de a tervezés tíz év után gyorsult fel, tudtuk meg dr. Spóner Pétertől, a Herman Ottó Múzeum történész-főmuzeológusától, aki a történteket megírta az Avasi Értéktár kiadványsorozat legfrissebb, 18. számába. A kötetet - sok más érdekes tanulmánnyal - pénteken mutatták be Borútjaink az Avason címmel a Margit Pincében. Dr. Spóner Péter írásából kiderült, a múlt század 30-as éveire vesztett jelentőségéből a történelmi Avas, kevesebben látogatták a pincesorokat, mint korábban, ám szerették volna újra fellendíteni, pezsgővé tenni. Ehhez jó apropó volt, hogy 1934-ben Miskolc Hetet terveztek rendezni, mert épp 25 évvel korábban, 1909-ben kapta meg Miskolc a törvényhatóságú város rangot, ami annyit tesz, mint ma a megyei jogú városi pozíció. (Hogy bonyolítsuk egy kicsit a dolgot: az említett 1909-es eseményt ma - 1993 óta - május 11-én Miskolc város napjaként ünnepeljük.)

Egy héten át tartó programsorozat

Szóval 1934-ben egy héten át terveztek ünnepelni. Nehéz idők voltak, hiszen a néhány évvel korábbi gazdasági világválság erősen megtépázta városunkat is. Ám nagyon szerették volna eleink bemutatni a város értékeit, így gazdag programsorozattal készültek, többek között az említett avastetői fejlesztéssel. Ennek része volt egy avasi kilátó (ez át is adták 1934-ben), valamint része lett volna a grandiózus, szabadtéri színpad, amely megépítésének előkészítése hosszú éveken át tartott. A munkába országosan ismert szakemberek is bekapcsolódtak, mint például Márkus László, a Magyar Királyi Operaház európai hírű főrendezője, és úgy tervezték, hogy állandó színházi társulatot működtetnek, egész nyáron magyar tárgyú színdarabokat tűznek műsorra, a szintén akkortájt indult Szabadtéri Szegedi Játékok mintájára.

Turistaparadicsom Miskolcon

- A mai kilátótól délre, azaz a belváros felé eső területen építették volna meg. A terveket a kor híres építésze, Menner László készítette el. A görög színházakra hasonlított volna, a színpadot körbevette volna a nézőtér, ahol 6-8 ezer néző is élvezhette volna az előadást. A tervek szerint a színpadon úgy 600 színész, persze nagy részük statisztaként szerepelhetett volna - meséli dr. Spóner Péter, akitől megtudjuk, a beruházás hatalmas összegbe került volna, de elég nehezen gyűlt rá a pénz. Pedig próbálkoztak mindennel: gyűjtésbe kezdtek, a helyi civilek segítségét kérte a városvezetés. 
Kérdeztük, mit szólt az elképzeléshez a helyi ellenzék. A történész nem látta nyomát semmiféle ellenvetésnek a korabeli sajtóban. A cél ugyanis széleskörű támogatottságot élvezett: turisztikai látványosságként beszéltek a tervezett színpadról, a tervek szerint ha az Avasra újra visszavitték volna az életet, akkor a turisták Tapolca és Lillafüred mellett a színházi előadások miatt is a városba utaztak volna. Az elképzelésről egyébként az országos sajtó is többször beszámolt.

Színmű az avasi ősemberről

- Azt is tudjuk, hogy Arany János Buda halála című műve lett volna a nyitóelőadás, Móricz Zsigmondot pedig, akiről jól tudjuk, hogy imádta az avasi pincéket is felkérték egy színpadi mű megírására. A téma az avasi ősember története lett volna, nem tudunk róla, hogy valaha elkészült-e a mű, nehéz elképzelni, hogy Móriczot megérintette volna a téma - jegyzi meg dr. Spóner Péter.
Azt mondanunk sem kell, hogy a színpad nem készült el az 1934-ben megtartott rendezvénysorozatra. Nem vették le azonban a napirendről, később is cikkeztek még róla, 1935-ben például arról írnak, hogy megalakult egy társaság a létrehozására, de a következő Miskolc Hétre készülődvén már nem volt téma a színpad, amely egyébként éveken át a Miskolc Avasi Történelmi Szabadtéri Játékszín "munkacímet" viselte.