Ezért válik állattá a magyar autóvezető. Mutatjuk...

A közúti közlekedés során óhatatlanul is előfordul, hogy konfliktushelyzetbe kerülünk egy másik sofőrrel. Az agresszív vezetés szinte már mindennapos jelenséggé vált. Az agresszió számos formában testet ölthet, a sofőrök mutogatással, villogással, dudálással is kifejezhetik agresszivitásukat, szélsőséges esetekben büntető fékezéssel vagy akár leszorítással.  

Korábban Bátki Pál ügyvéd hangsúlyozta, hogy a büntető fékezés közúti veszélyeztetésnek minősül és minősült mindig is, akárcsak a leszorítás. „Ilyenkor az elkövető nem bántani akarja a másikat, nem akar sérülést okozni, hanem vagy egyenes, vagy akár eshetőleges szándékkal egy veszélyes közlekedési helyzetet teremt” – mondta a hirado.hu-nak. Azt is elmondta, hogy közúti veszélyeztetésnek minősül, ha valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az úton más életét vagy testi épségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki, a bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Az anonimitás mögé bújnak 

A mindennapokra rátelepedő feszültség levezetése anonim módon is lehetséges, hiszen nem a főnökével, vagy más fajsúlyos személlyel kerül szembe az illető, hanem egy általa nem ismert és nem is szűkös kontaktusba kerülő személlyel kerül konfliktusba egy autós. 

Erről már Pócsi Orsolya klinikai szakpszichológus beszélt a boon.hu-nak. „Azzal függhet össze az agresszív vezetés, hogy vannak Én határaink, amelyeket tudunk, hogy meddig tartanak, viszont amikor autóban ülünk, akkor az autóban az Én határ kiterjeszkedik az autóra” – mondta. Hozzátette: Ennek a territóriumát védik az autósok és ha valamiben akadályt éreznek, akkor frusztrációt kelt az autósokban. 

„Mivel az Én határok ilyen szempontból ki vannak nyújtva az autóra, így hajlamosabbak az autósok az agresszióra és ez főleg akkor jelentkezik, amikor egy sofőr beszorítva érzi magát” – hangsúlyozta. Azt is elmondta, hogy az autósok anonimek, hiszen az autóban nem látszik úgy valaki, mint gyalogosan és jobban felvállalja az agressziót egy-egy sofőr. „Számos kutatás kimutatta már, hogy az autó is egy projekciós felületünk, azaz jellemez minket, saját maga meghosszabbításaként és egyfajta státusszimbólumként használják” – mutatott rá. Arra is kitért, hogy emiatt több sok autós többet megenged magának egy adott forgalmiszituációban, mint egy átlagos autós, arra nem gondolva, hogy amit tesz, az veszélyeztetheti mások testi épségét.