Rossz, de ragadós példa lehet a svájci farkas kilövése

Előfordul, hogy messze földön keresnek maguknak párt és új otthont. A jeladós állat útvonaláról közzé tett információk alapján tudjuk, hogy a Bükkön is áthaladt. A vadkamerás felvételek valószínűsítik, hogy valamelyik helyi falkával is találkozott. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon miért nem fogadták be az itteni farkas családok és mi miatt kellett továbbállnia a kárpáti forráspopuláció irányába. A farkasok illegális kilövéséről, mérgezéséről is megtudtunk néhány információt.

„Működési területünkön a farkasok néhány száz négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve családokat alkotnak. Létszámuk, falkanagyságuk évről évre változik. A Bükki Nemzeti Park országosan védett területe két farkas családnak nyújt részleges élőhelyet” – írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának (BNPI) sajtóosztálya. „A farkas családokban a kétévesnél idősebb, ivarérett egyedek alkotják a szülőpárt, és évente egy alkalommal születnek kölykök. 

Az ivarérettségüket elérő egyedek új élőhelyeket keresnek, hódítanak meg, ami akár nagyobb távolságra is lehet a születési helyüktől. Az Északi-középhegység nagyragadozók által állandóan lakott területnek tekinthető. Az újonnan jött idegen egyedekre alapvetően potenciális riválisként tekint egy, már saját territóriummal rendelkező farkas család, így általában nem fogadják be ezeket a példányokat.”

Medvék a kukák mellett

A kontinensünkön dokumentált emberre történő farkastámadások száma elenyésző volt az elmúlt évtizedekben - tudta meg a boon.hu.

„A farkas alapvetően kerüli az embert, érzékszervei segítségével pedig korábban észleli a jelenlétét. Ezért nagyon kicsi az esélye annak, hogy a kirándulók farkassal találkozzanak. Ha mégis, akkor a találkozások többsége fiatal, tapasztalatlan állatokhoz kapcsolódik. Arról, hogy ilyenkor, hogyan célszerű viselkedni, részletesen itt olvashatunk. Legtöbbször egyébként gépkocsiból sikerül megfigyelni a farkasokat, ami számukra alapvetően semleges tárgynak tűnik. A hazai nagyragadozókkal, különösen a barnamedvékkel összefüggő konfliktusok egyik fő kiváltó oka az elhagyott, eldobott és a településeken nem megfelelően kezelt hulladék, illetve a zárt hulladéktárolók hiánya” – emelte ki a BNPI.

Kilövés, mérgezés

A farkasok nagyobb veszélyben vannak az embertől, mint fordítva.

„Az állami természetvédelem szempontjából a legfőbb konfliktus a fokozottan védett faj egyedeinek illegális elpusztítása, veszélyeztetése. Továbbá a fokozottan védett faj által folytatott mindennapi élettevékenység vad- és haszonállatokkal való találkozás esetén. Működési területünkön az elmúlt tíz évben 3 lőfegyver által elpusztított farkas egyed teteme került elő. A vadkamera felvételeinken megfigyelhetjük az egészséges példányokat, de az idő elteltével egyre kevesebbjüket látjuk viszont. 

Szaporodik a vadkamera elé kerülő sérült egyedek száma, és sajnos időseket egyáltalán nem rögzít a kamera. A farkascsapákra, vagy azok közelébe kihelyezett ártó anyagokkal átitatott csalifalatok kihelyezése is előfordul, mint illegális tevékenység. Ez a ragadozómadarak tömegesen előforduló mérgezéseiről is ismert. Az esetek felderítésében az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) erre a célra kiképzett kutyás egysége több alkalommal nyújtott segítséget” – tájékoztatott a nemzeti park sajtóosztálya.

Jó gyakorlat a nyájakért

A nagyragadozó jelenléte nem jár automatikusan káresemények kialakulásával a gazdálkodókra nézve.

„Számos olyan példát ismerünk, amikor több éven keresztül a nagyragadozók távoltartására alkalmatlan, vagy gyakorlatilag műszaki védelem nélkül tartott állatállomány legelőjén – felmerülő konfliktusok nélkül – napi szinten átjártak a nagyragadozók. Kijelenthető, hogy a felmerülő konfliktusok hátterében legtöbbször olyan probléma áll, ami általában a rendelkezésre álló, úgynevezett „jó gyakorlattal” elkerülhető. Például az állattartó telepen keletkező tetemek szakszerű kezelése, a szükséges zárt éjszakázó hely biztosítása, vagy az ellés előtt álló haszonállatok biztonságos elhelyezése. A kialakult konfliktusok kezelésében, elsősorban a haszonállatok megóvására az elmúlt években értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk. Kármegelőzés, illetve kárismétlés megelőzésére eddig 25 gazdálkodó részére adtunk át többsoros villanypásztor-rendszert és törzskönyvezett kuvaszokat, amit a magyar állam, illetve a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Alapítvány biztosított. A megfelelő műszaki védelemmel ellátott területeken belül elhelyezett állatállományokat eddig nem érintette nagyragadozóval kapcsolatos káresemény” – tudtuk meg a BNPI munkatársaitól.