Kútamnesztiát hirdetett a parlament

A törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási és mezőgazdasági öntözési és állattartási célú kutak, amelyek vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területen találhatóak teljes körűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól. Emellett a háztartási vízigényt évi 500 köbmétert meg nem haladó vízhasználatban határozták meg. A törvény rögzíti, hogy a kormány feladata vízkészletvédelmi országtérkép készítése, amely elhatárolja a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos és kockázatmentes területeket. A térképet első alkalommal 2023. augusztus 31-ig kell közzétenni. 

Veszélytelen a vízbázisokra 

A törvénymódosítás összefoglalójában a következő indoklást találjuk: „A vízkészlet-védelmi szempontból kockázatot nem jelentő területeken a háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének fenntartása nem szükséges, mert ezek a kutak nem okoznak számottevő környezeti hatást. Továbbá nem veszélyeztetik sem az ivóvízellátást biztosító jelenlegi, sem a távlati vízbázisok jó minőségét, sem pedig az azokból történő vízkivételt.” A mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében pedig: „A kormány több alkalommal megkísérelte a mezőgazdasági öntözési célú és háztartási kutak összeírását, azonban e feladat – az illegálisan létesített kutak százezres nagyságrendje miatt – eredményesen nem hajtható végre. Az eddigi jogszabályi megoldás - fennmaradási engedély kérelmezési lehetősége bírság kiszabása nélkül, meghosszabbított kérelmezési határidővel - nem vezetett teljes körűen eredményre” – olvasható a kormany.hu-ról letölthető dokumentumban. 

Nehéz lett volna ellenőrizni 

- Elfogadható, hogy a háztartási kutakra vonatkozóan meghozták ezt a lakosságbarát döntést. 2024. január 1-jétől úgyis meg kell majd nézetni minden újonnan létesített kútnál, hogy vízbázis szempontjából védett területre esik-e. Ezt valószínűleg a helyileg illetékes vízügyi igazgatóság fogja végezni. Ilyen esetben a továbbiakban is hatósági engedélyre lesz szükség – mondta Pataki András, a Geokomplex Kft. ügyvezetője, amely a legnagyobb kútfúró vállalat Miskolcon. - Gyakorlati szempontból számunkra is előnyös, hogy a kis kutakkal nem kell bajlódnunk és kevesebb munkánk lesz. Éppen elegendő megrendelés érkezik be hozzánk enélkül is. A mezőgazdasági kutak esetében azonban sok kontárkút létesült, ezért ott talán kicsit keményebben kellett volna fogni a törvényi szabályozást. Bár ténylegesen nagyon nehéz lenne ellenőrizni, hogy minden kutat bejelentettek-e. 

Hiányoztak dokumentumok 

A kútfúró vállalkozások azért örülnek a döntésnek, mert így sok bonyodalomtól szabadulnak meg. 

- Két-három évente szoktak bejelentési kötelezettséget előírni. Amikor ezt legutóbb kihirdették, akkor kitört a pánik és rengetegen felkerestek minket. Viszont egy ideje már csillapodott a bejelentési láz – osztotta meg Dunaveczki Norbert, miskolci kútfúró. - Aztán a januártól létesített új kutak miatt várhatóan ismét meg fog szaporodni a munkánk. Egyébként mi azt javasoltuk az ügyfeleinknek, hogy nyár végéig várjanak a bejelentéssel, mert gyanítottuk, hogy addigra tisztázódik a kérdés. Számunkra könnyebbség, hogy eltörölték az engedélyeztetési kötelezettséget, mivel a régi kutakról dokumentumok hiányában nehéz lett volna elkészíteni róluk a dokumentációt. Ebben a formában ennek nem is lett volna értelme. Inkább az olyan helyeken lehet ezzel probléma, ahol néhány méter mélyen van az első vízzáró réteg, mint például Mályiban és Nyékládházán, vagy a Pingyomon, ahol 30-40 méter. Ugyanakkor a megszavazott törvénymódosítás szerintem abban erősíti az embereket, hogy a talajvizet használják locsolásra, ami környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb. 

Fontos lenne az ellenőrzés 

Az eddigi megoldás a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint azért nem vezetett eredményre, mert a vízhasználók nem érdekeltek abban, hogy önbevallásos alapon bejelentsék a saját kútjaik létezését és azok hibáit. 

- A döntés, ami született nem szakmai jellegű. Fontos lenne, hogy a vízügyi szakág tudjon minden felszín alatti vízkivételről. Ehhez szükség lenne a háztartási kutakhoz is engedélyre, amely tartalmazza műszaki adataikat, vízminőségüket és a belőlük kitermelhető vízmennyiséget. Kizárólag így lehetne tervszerű vízkészlet-gazdálkodást folytatni – jelentette ki Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke. - Már 2020-ban a Magyar Mérnöki Kamara létrehozott egy munkacsoportot, amely a kutak legalizálásának mikéntjére tett javaslatot. Ebben első lépésként a kutak számbavételét ajánlották jogvesztő határidőig és azt, hogy a kutak bejelentése és legalizálás után lehessen csak az engedélyezéshez állami támogatásra pályázni. Emellett az akkor érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére helyezték a hangsúlyt. Bár kutak évtizedek óta csak engedéllyel létesíthetők, de az ellenőrzés elmaradása miatt mégis rengeteg az engedély nélküli kútkivitelezés. 

Részletesebb térkép kellene 

A szakma a törvénymódosítás szövegébe több pontosítást iktatna be. 

- Körülbelül két évente előkerül kérdésként a kutak engedélyeztetésének az egyszerűsítése. A jelenlegi törvénymódosítás szövegében a háztartási kút, mint megnevezés nem pontos. A törvénymódosítás alá ugyanis kizárólag azok a kutak tartoznak, amelyek a talajvízből táplálkoznak. Emiatt a háztartási és mezőgazdasági talajvízkút lenne a korrekt megnevezés. Az 50 méteres mélység csak olyan kutak esetében engedélyezhető, ahol az első vízzáró réteg ennél mélyebben található. Ilyen hely például a Kisalföld az országban, máshol 30 méterig szinte bizonyos, hogy ilyen záróréteggel találkozunk. A mezőgazdasági kutak egyébként sem mindig óvják meg a szennyeződéstől a felszín alatti vízzáró réteget. A vízkészletvédelmi országtérkép elkészítését most is a vízügyi szakágtól várják. Jó lenne, ha az országtérkép kockázatos területfoltjaira nemcsak a vízbázisvédelmi védőterületek kerülnének fel, hanem a talajvízszennyezéssel érintett és a már most is vízszintsüllyedést mutató területek is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés kapcsán hat évente történik meg a felszín alatti víztestek állapotfelmérése. Emiatt több térkép készült már, amely kémiai összetétel és mennyiség szempontjából minősíti a felszín alatti vizeket. A rendszeres állapotfelmérés célja az, hogy a vízminőség ne romoljon, hanem inkább javuljon. A törvénymódosítás ezt a törekvést rendkívül megnehezíti - számolt be az egyesületi elnök.