A csendrendeletbe sok minden belefér

Nyáron, amikor jobb az idő gyakrabban kerül elő mint probléma, hogy a szomszédban hétvégén, illetve késő este is hangos kerti munkát végeznek. Múcsonyban például jogosulatlan fakereskedelemmel foglalkozó lakosokat szeretnének lefülelni, akik napközben folyamatosan fát vágnak. Viszont ez nem könnyű feladat. 

Besorolhatatlan az eset 

- Az üzletszerű favágással nagy probléma van nálunk belterületen belül. A tűzifa kereskedők részéről a zajkeltés tulajdonképpen folyamatos tavaly év vége óta. Minden alkalommal feldarabolják a fát, mielőtt jogosulatlanul értékesítenék. Nincsen telep engedélyük és jogosítványuk sem ehhez a tevékenységhez. Eddig azonban nem sikerült tetten érni őket, mert olyan időpontokban – hétvégén reggel és délelőtt - hozzák-viszik a fát, amikor kevés a rendőr az utakon. Viszont a környező ingatlanok tulajdonosai rendszeresen beszámolnak a zavaró zajról – osztotta meg Viszlai Viktor, Múcsony nagyközség polgármestere. - Az ügyet bejelentettük a környezetvédelmi hatóság és a NAV felé is, de egyelőre nem történt intézkedés. Szeretnénk helyileg kezelni a dolgot, hogy az országos jogszabályokat, amelyek érvényben vannak nálunk, hatékonyan tudjuk alkalmazni. Ehhez olyan szabályokra lenne szükség nagyközségi szinten, amelyek jobban elősegítik a szankcionálást. A nehézséget az okozza, hogy önmagában az, hogy valaki a saját telkén fát vág, nem tilos. Viszont az örökös favágás már gondot jelent, de nem tudjuk lemérni a zajnak a mértékét. Este 10-re azonban, amikortól már tiltott a zajongás, befejezik a munkát. Mivel a fakereskedelem és az ezzel járó zajos munkavégzés lakó övetekben történik, azt szeretnénk elérni, hogy illegális kereskedelmi tevékenységnek lehessen minősíteni. 

Miskolcon lakóövezet függő 

Egy korábbi építési munkából származó zajos esettel kapcsolatban a miskolci Városháza sajtóosztályától megtudtuk, hogy a vármegyeszékhelynek külön szabályozása van erre. 

Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzata az üdülőövezeten és az ipari területen kívüli lakóterületeket két zónára osztja, ahol különféleképpen írja elő az építési munkából származó elfogadható zaj mértékét. Az A zónába tartoznak a kertvárosi és lakótelepi részek, a B zónába pedig a vegyes, nagyvárosias jellegű telkek, ahol nappal 6 és 22 óra között 65 decibel, tehát a társalgási beszéd szintje a megengedett. Éjjel 22 és 6 óra között pedig 50 decibel, ami körülbelül a halk rádiózás zajszintjének felel meg – olvasható a rendeletben. 

Szabálysértés is lehet 

Arnóton az országos központi szabályozást alkalmazzák a hétvégi és esti hangoskodással, saját kertben történő munkavégzéssel kapcsolatban. 

- Külön rendelkezésünk nincs erre vonatkozóan, az országos szabályozáshoz igazodtunk. A veszélyhelyzet idején ezt vissza lehetett vonni, de mi akkor sem vontuk vissza. A hétvégi, esti hangoskodás egyébként nem gyakori településünkön. A felmerülő néhány esetben a jegyző mediátori szerepén van a hangsúly – tájékoztatott Makranczi Zoltán, Arnót jegyzője. Emellett e-mailben megkaptuk tőle annak a két törvénynek is a szövegét, amely alapján a központi szabályozás történik. 

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 195. §-a értelmében: „Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.”

A Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusa általánosan fogalmaz a csendháborítással kapcsolatban: eszerint „a lakás mindenkori használója, legyen az a tulajdonos vagy a lakás bérlője, haszonélvezője, köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná.” 

Szolidárisak egymással 

Izsófalván a szóbeli figyelmeztetés a bevett gyakorlat. 

- A községben nem szigorítottuk meg a központi szabályozást helyi rendeletekkel, mert praktikusan fogalmazták meg ezeket a törvényeket – mondta Ötvös Béla, Izsófalva polgármestere. - Hivatalos bejelentés nem szokott történni nálunk hétvégi, vagy éjszakai zajongás miatt. Viszont olyanra már volt példa, hogy szóltak nekem, vagy a jegyző úrnak, hogy a szomszédban éjszakába nyúlóan mulatoznak. Ilyenkor elsősorban szóban figyelmeztetjük az illetőt. Aztán egy darabig csend van, de azért az emberek ez után sem veszik véresen komolyan a csendrendeletet. Többségében azonban jellemzően szolidárisak egymással. 

Többféleképpen büntethető

Attól függően, hogy a zajkeltés milyen mértékű a szomszéd részéről, kell a rendőrséghez, a rendészethez vagy a jegyzőhöz, illetve járásbírósághoz fordulni. 

„Amennyiben az említett zavaró jelenség akár annak ismétlődő volta miatt eléri azt a mértéket, ami már sérti a pihenéshez való jogot, akkor a birtokvédelem eszközével lehet fellépni, és birtokvédelmi eljárás kezdeményezésére van lehetősége az érintettnek, egy éven belüli birtoksértés esetén a jegyzőnél, egy éven túl pedig a járásbíróságon. Ezzel kapcsolatban lényeges kiemelni, hogy -birtoksértés csak szükségtelen zavarás esetén áll fenn. A szomszédjog a másokat zavaró tevékenységet nem feltétlenül tiltja, hanem csak akkor, ha a zavarás szükségtelenül történik. Az eljárás során a panaszosnak kell bizonyítani, hogy a zavarás szükségtelen-e, meghaladja-e az általában elviselhető mértéket” – tudtuk meg korábban a miskolci városháza sajtóosztályától.