Ellenőrzik a gondozatlan portákat

A miskolci városháza sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy mit tehetnek a szomszédok, hogyha ilyesmit tapasztalnak, illetve ki tartja rendben az önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, parlagon heverő telkeket, kerteket, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Eldorádó a parlagfűnek

– Itt lakunk Miskolcon a Szentpéteri kapuban a családi házas részen. Nagyon irritál, hogy van nem is egy vagy kettő, hanem több olyan ház az utcánkban, ahol évek óta nem lakik senki, és gondok akadnak a fűnyírással, illetve a kinti terület rendbetételével is. Ahogy szerintem nagyon sokan, úgy a feleségem is érzékeny, allergiás a parlagfűre. Érdekelne, hogy ezzel a problémával mit kezd a miskolci városháza, mert érzékelésem szerint semmit. Ráadásul ilyen nemcsak ebben a városrészben fordul elő, hanem minden kertvárosi részen – mondta el olvasónk. Ezzel a megkereséssel párhuzamosan egy másik olvasónk pedig arról számolt be, hogy a Tetemvár városrészben a katasztrófavédelem ellenőrzi a gondozatlan telkeket. Elárulta azt is, hogy ő maga is érintett volt, mivel két részből áll a kertje, és inkább csak a háza körüli, belső részre koncentrált a fűnyírás, gyomlálás tekintetében. Kívülről pedig úgy tűnt, mintha az egész telek rendezetlen lenne. A tűzesetek táptalaja A katasztrófavédelem szakembereivel végül tisztázni tudta az ügyet, és kapott haladékot a teljes porta rendezésére. Így nem kellett kifizetnie az egyébként magas bírságot.

A hasonló ügyek eljárásrendjéről és a gondozatlan telkek biztonsági kockázatairól a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kaptunk tájékoztatást. „Tekintettel arra, hogy a tűzesetek jellemzően emberi gondatlanság, illetve felelőtlen magatartás miatt következnek be, a gondozatlan, gazban álló ingatlanokra veszélyt jelenthet akár egy eloltatlan cigarettacsikk, egy szabálytalan tűzrakás vagy egy figyelmetlenül végzett kerti zöldhulladék-égetés is a közelben” – írta levelében Dojcsák Dávid tűzoltó százados, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Kötelezhető a tulajdonos

„A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai közül fontos kiemelni, hogy az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. A tűzesetek kialakulása szinte minden esetben emberi tevékenységhez köthető, az elhanyagolt ingatlanok pedig nagymértékben hozzájárulnak a tűz gyors és nehezen kontrollálható terjedéséhez. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében idén több mint 600 alkalommal kellett beavatkozni a tűzoltóknak szabad területen keletkezett tűz miatt. Az évek során már többször előfordult, hogy a lángok lakóingatlanokat, hétvégi házakat is megrongáltak vagy veszélyeztettek, illetve erdőkben, fásításokban okoztak kárt, és voltak sérüléssel járó tűzesetek is. A tűzzel érintett területek nagysága jellemzően egy hektár alatti volt, azonban néhány esetben elérte a több tíz hektárt is.”

Jegyzőkönyvben rögzítik

Az első felszólítás után kötelező rendbe tenni a telket és rendben is tartani. „A területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági munkatársai a szabadtéri tűzmegelőzés keretében ellenőrzéseket hajtanak végre. Kollégáink a mezőőri szolgálattal együttműködve, illetve a korábbi tűzoltói beavatkozásokat elemezve derítik fel az érintett ingatlanokat, de a lakosság által bejelentett helyszíneket is megvizsgálják tűzvédelmi szempontból, a tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzítik. Amennyiben az ingatlanon egy-másfél méter magas száraz növényzet található, kollégáink felszólítják az érintett terület tulajdonosát a tűzveszélyes környezet megszüntetésére. A felszólítás átvételét követően minél előbb rendbe kell tenni a területet, arról pedig tájékoztatni kell a katasztrófavédelmet. A felszólítás értelmében a rendezett állapotot folyamatosan fenn kell tartani. Amennyiben az ingatlant érintő probléma ismételten felmerül, nem lehet eltekinteni a bírságtól.”

A bírság 3 millió is lehet

„A tűzvédelmi szabályok megszegése tűzvédelmi bírsággal sújtható. A körülmények függvényében ennek a mértéke 10 ezer forinttól egészen 3 millió forintig terjedhet, azonban az illetékes hatóságnak nem a bírságolás az elsődleges célja, hanem hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára” – fejtette ki a tűzoltó százados.