Hiába ad mézet a méh, ha nem lehet eladni

Május végén, június elején szinte mindenhol, minden évben hófehérbe öltöznek az akácfák, és csodálatos illatukkal lepik be a településeket. Idén azonban ez nem történt meg: a tavaszi fagyok során szinte minden elveszett – számol be a dunántúli helyzetről a kisalföld.hu. Az egyik helyi méhész elárulta, hogy idén jóval kevesebb repcemézet tudtak megtermelni, hiszen az időjárás miatt a méhek még nem erősödtek meg annyira, hogy a virágzás idejére kirepüljenek. Ők vásárokon, valamint az interneten keresztül értékesítenek. A 22 év alatt kiépített vevőkörük a méz 80-90 százalékát megvásárolja, annak viszont nagyon nehéz dolga van, aki most akarja kiépíteni a vásárlói körét.

Nálunk sem jobb a helyzet

Molnár Gergely, aki Mézes Gergő néven közismert, Vizsolyban foglalkozik méhészettel, hasonlóan szomorú körülményekről számolt be. Mint mondta, nem csupán az a baj, hogy elfagyott az akác, nem jó a repce, de mindemellett a jelenlegi gazdasági környezet sem kedvez a méhészeknek.

„A repcénél itt is jelentkezett az a probléma, ami országos szinten, virágzásakor a méhcsaládok még nem voltak megfelelő fejlődési stádiumban. Emellett több helyen nálunk is lefagyott az akác, de azért itt, északon egy kicsivel jobb volt a helyzet" – mondta el a szakember. „De hiába adnak mézet a méhek, ha nem tudjuk eladni" – jegyezte meg. Mint fogalmazott: a méhészek eddig megszokták, hogy kereskedőknek adják el a megtermelt mézük nagy részét mégpedig hordós kiszerelésben, de most ez nincs így, emiatt kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Nem tudják értékesíteni a mézüket, ott van a raktárba beöntve a tavalyi akác-, a vegyes és a repceméz is. Az idén ez a helyzet folytatódott: most nem vettek a kiszerelő üzemek sem mézet. Ráadásul nincsen üres hordó, nem tudják hova tenni a termést a méhészek, hordót kell vásárolni, aminek ettől természetesen felment az ára: 20 ezer forint közelébe a korábbi 7-8 ezerről. Az üveg ára is háromszor ment fel, a kupaké pedig négyszer – egyetlen év alatt.

Külföldről vásárolnak

„Az áruházláncok a kiszerelő üzemekből vásárolnak, amelyek nem a magyar méhészektől szerzik be a mézet. Olyan furcsaságok vannak, hogy egy euróért lehet mézet venni a piacon, így miért vennék meg a magyar méhészektől négy-öt euróért. Ezer forint alatt mi nem tudunk mézet termelni a jelenlegi üzemanyag- és egyéb költségek miatt. Én kiszerelő üzemmel rendelkezem, a saját mézemet csomagolom le, és a saját piacaimon próbálom értékesíteni. Egyre többen ebbe az irányba menekülnek, így leverték az árakat" – vázolja a helyzetet. A méz nem számít alapvető élelmiszernek, hiába értékes tápanyag. 

"El kellene gondolkozni a méhészeknek, hogy valami más utat kellene keresni, össze kellene fogni, vagy be kell fejezni ezt a szakmát". Hozzáfűzte: azt érdemes tudni, hogy ha a méhészek kénytelenek feladni, akkor Európában nem lesznek méhek, mert kártevője, a varróatka ellen védekezni kell. Ha nem védekezünk, a méheket kiírtja, és az végzetes hatással lehet a mezőgazdaságra is, hiszen a növények 80 százalékát a méhek porozzák be. 

Lenyomják az árakat

 – teszi hozzá Molnár Gergely.