A méhcsípés akár végzetes is lehet

Miskolcon, Bulgárföldön, egy élelmiszerbolt előtti fán méhek vertek tanyát, amit az egyik miskolci csoportban jelzett egy felhasználó a közösségi médiában. Utánajártunk, hogy mikor fordulhat ilyesmi elő és kitől kérhet segítséget a lakosság.

- Magyarországon körülbelül 700 méhfaj él, ezek 90 százaléka nem családokban, hanem magányosan mozog és teljesen veszélytelen. Ebben az esetben azonban nagy valószínűség szerint házi méhről van szó – jelentette ki Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, a téma szakértője. - Az egyetlen vadon is megélő, kaptárt építő méhfaj Európában az Amerikából betelepített, nagyobb termetű afrikai gyilkos méh. Ez sokkal nagyobb elánnal gyűjti a virágport, ezért a házi méh fajnemesítése céljából hozták be a kontinensre. Ha elszabadul, akkor kifejezetten veszélyes, a mérge halálos is lehet, de a faj hazánkban nem terjedt el. 

Elszökhetnek a házi méhek 

Az elkövetkezendő hetekben több a miskolcihoz hasonló eset fordulhat elő az országban. 

- Különösen az esős, tavasz végi, kora nyári időszak kedvező alkalom az új méhkirálynők kirepülésére és a rajok fészkelőhely keresésére. Ilyenkor találkozhatunk kirepülő háziméh-rajokkal, akár a városban is, hiszen a méhészek alapvetően a települések határában tevékenykednek. Ezek a természetes faodúkat, de a mesterséges odúkat is elfoglalhatják, vagy fákon, ablaksarkokban, erkélyen is megtelepedhetnek. Így nem ajánlott benyúlkálni semmilyen odúba. A méhrajok elszabadulását a méhészek igyekeznek megakadályozni, hiszen számukra ez nagy veszteség. A szökésnek vannak előjelei és a kaptár lezárásával meggátolható, de ha mégis megtörténik, a szökevényekből elvadult, önfenntartó és szaporodó kolóniák jöhetnek létre – magyarázta a szakértő. 

Méhész, tűzoltó segít 

A 112-es segélyhívó számon kérhetjük a nem kívánatos helyre telepedett méhek eltávolítását. 

- Amennyiben egy méhkas közterületen ver fészket, akkor az első, hogy a területet egy szalaggal körbe kell keríteni és lehetőleg ki kell táblázni a veszélyt. Minden ilyen esetben méhészt érdemes értesíteni, mivel nagy szakértelem szükséges a kaptár eltávolításához. Ha nincs méhész ismerősünk, akkor pedig a tűzoltóságot, amely általában gyorsan kiérkezik. Ezek a rajok gyakran olyan helyen találhatóak, hogy nehezen megközelíthetőek. Néha emelőkosaras darus kocsit kell igénybe venni a művelethez. A hatóságok minden esetben bevonnak méhészt is a munkába – mondta az MME szóvivője. 

Veszélyes repcemezők 

A méhkaptárakat idegennek veszélyes megközelíteni, mert a rovarok őrzik a kaptárat. 

- A házi méh alapvetően háziállat, de egy kaptárban 40-60 ezer rovar is élhet és őrszemekkel őrzik a saját kaptárukat. A raj hangosan, fenyegetően zúg, ami jelzi, hogy ajánlott a 6-8 méteres védőtávolság megtartása tőlük. A tavaszi repcevirágzáskor a repcemezők környékét jobb elkerülni, mert ott agresszív méhekkel találkozhatunk. Agresszivitásukat a repce virágporában található hatóanyagok okozzák. Kiránduláskor szintén fontos odafigyelnünk a környezetünkre és például nem belesétálni a magas fűbe. Az otthon lenyírt gyepben pedig a lóhere virágzatait kedvelik nagyon a méhek. Hogyha megcsíp minket egy méh, olyankor az állat elpusztul, mert a fullánkkal együtt a teste egész hátsó része kitépődik. A fullánkot ki kell húzni a sebből, hogy kevesebb méreganyag jusson a szervezetünkbe. A csípés erejét pedig ecettel, vagy citromlével enyhíthetjük. A kalcium eredményességével kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Amikor egy méhraj támad, akkor azonban számos csípés érhet minket. A legjobb, ha minél gyorsabban elhagyjuk a helyszínt, akár futva, miközben figyelünk rá, hogy ne essünk el és védjük az orrunkat és a szánkat. Ugyanis a szájon és az orron belüli csípés fulladást okozhat. Az allergia szintén végzetes lehet, így az allergiásoknak autoinjektor készüléket kell magukkal hordaniuk. Ha csípés után szájszárazságot, nehézlégzést, vagy bármilyen aggasztó tünetet tapasztalunk, azonnal hívjuk a mentőket – hangsúlyozta Orbán Zoltán.