Megelevenedik a Biblia a székesegyház falán

A Miskolci Egyházmegye védőszentje, Keresztelő Szent János születésének ünnepéhez kapcsolódóan rendezik meg idén 2023. június 25-én a görögkatolikusok legnagyobb zarándoklatát Máriapócsra. Hazánk legjelentősebb kelet-magyarországi zarándokhelye a hagyomány szerint könnyező Mária-kegyképről nevezetes.

Az ikonok közvetítők

A protestáns keresztény felekezetekkel ellentétben, ahol szinte tiltják Isten ábrázolását, a katolikus és azon belül is a görögkatolikus felekezet számára kifejezetten fontosak a képek, ikonok. Ez látható az erősen díszített máriapócsi kegytemplomban és a gyönyörűen kifestett miskolci görögkatolikus székesegyházban is, amelyet ebben a formájában másfél éve adtak át. A görögkatolikusok abban hisznek, hogy a megszentelés által a képek, ikonok élő valósággá válnak, és közvetítő erejük van afelé a szent felé, akit bemutatnak. A Búza téri székesegyház falán a teljes egyházi év ünnepeit megfestették, és a fontos védőszentnek, Keresztelő Szent Jánosnak több ábrázolást is szenteltek.

János élete festményeken

– Immár 110 éve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja az egyik üvegablakunk. Mellette az ő életéből vett történetek láthatók, amelyek segítenek felidézni alakját és küldetését. Ezek között említhetjük János születésének hírül adását, majd megszületését és felvételét a mennybe. Az utolsó szabad falfelületre Krisztus megkísértésének a története került – sorolta Szemerszki Mihály, a Miskolc-belvárosi Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyház parókusa.

– Ugyanebben a magasságban több szent is látható, ahogy az oszlopokon is. Egyedül a kórus mellvédjén találhatunk nem valós személyeket. Jézus példázata nyomán a tíz szűz jelenik meg, amely a nagyheti fontos témák egyike. Középen az úgynevezett mandylionban Veronika kendőjének megfelelő Krisztus-ábrázolás található. A kórus alatti festményeken pedig ószövetségi jelenetek tűnnek fel.

Karácsonytól pünkösdig

A székesegyház mennyezetén a nagy keresztény ünnepek sora látható, ami segít jobban átélni a megváltás történetét. – A templomfestészet szabályai szerint a szentélyhez legközelebb a Krisztus mennybemenetelét és a pünkösdöt ábrázoló jelenet van. Egyébként pedig körben karácsony, vízkereszt, Szűz Mária születése, a Jeruzsálembe való bevonulás, nagypéntek, Krisztus alászállása a pokolra látható. Hátul a legnagyobb falfelületen a templom címünnepe, a Szent Szűz elhunyta és mennybevétele, illetve elszenderedése ábrázolódik ki. A szószék mögött előünnepek sorakoznak: Szűz Mária templomba vezetésének napja és vele szemben az ő oltalmának az ünnepe látszik. Az üvegablak két oldala Jézus Mária Magdolnának való megjelenését és Tamás apostol megérintését mutatja a húsvét utáni vasárnapon – mutatta be a parókus.