Meg kell barátkoznunk a szélsőséges időjárással

Az utóbbi időben egymást érik a szélsőséges, eddig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében ritkábban tapasztalt időjárási jelenségek. Június első hetében tornádó jelent meg Komlóstetőn, négy napja szélrekord dőlt meg Lénárddarócon, hétvégén pedig szupercellákkal, tubákkal tarkított vihar vonult végig térségünkön és helyenként jégeső is előfordult.

- A globális klímaváltozás elsősorban a hőmérséklet-emelkedésben és a hőségperiódusok megszaporodásában mutatkozik meg. Egy ilyen hőségperiódusban több napon át 30, vagy akár 35 Celsius fok fölött van a hőmérséklet. Az elmúlt héten a mi vármegyénkben is kánikula volt, 33 Celsius fokos csúccsal, ami egyébként júniusban nem tekinthető kiugróan extrémnek – mondta Erdődiné Molnár Zsófia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) miskolci meteorológusa. 

- A kánikulát lezáró hidegfrontok jellemzően heves zivatarokkal és akár ezekből kialakuló jégesőkkel járnak. Azaz, mivel a klímaváltozás miatt több a hőségperiódus, gyakoribbak viharos időjárási jelenségek is. Csapadékmennyiség tekintetében Magyarország, illetve a Kárpát-medence térségében nem tapasztalható számottevő változás. Tehát átlagosan nem hullik több csapadék, viszont több olyan nap van, amikor egy napon 20 milliméter fölötti a csapadékmennyiség, és ezzel párhuzamosan a száraz periódusok hossza is növekszik, vagyis a szélsőségek szaporodnak meg. A hétvégi viharok abban az értelemben abszolút hasonlítottak a trópusi viharokhoz, hogy itt is a felszíni nagy nedvességtartalmú levegő az, ami erősen fölmelegszik, majd a nedvességtartalma kicsapódik.

Napi szélrekord dőlt meg

A szélrekord kisebb jelentőségű, mint a hőmérséklet- és a csapadékrekord.

- Az elmúlt héten labilis volt a légkör, ami azt jelenti, hogy adottak voltak a feltételek heves zivatarok kialakulásához, de hiányzott a nedvesség. A szerdai napon az ország keleti felére húzódott egy kissé nedvesebb légtömeg. Ebből pattantak ki azok a heves zivatarok amelyek kapcsán az Ózdi járásban található Lénárddarócon az erre a napra vonatkozó magyarországi napi szélrekord is megdőlt. 

Mivel az elmúlt néhány évben sokkal több automata szélmérő állomás üzemel az országban, mint korábban, ezért gyakrabban tudunk beszámolni róla, hogy megdőlnek bizonyos szélrekordok. Bár a hőmérséklet- és a csapadékrekordok megfigyelésére jóval sűrűbb hálózat áll rendelkezésre már évek óta, ezért azoknak nagyobb jelentőséget szoktunk tulajdonítani. Pénteken aztán újabb vihar érkezett, amikor nagyon sok villámlással, elsősorban a Dunántúlon, de az Alföldön is többfelé viharos széllel járó heves zivatarok, néhol felhőszakadások alakultak ki – ismertette a meteorológus.

Erdőben több a viharkár

A viharok kialakulását nem mindig, de a felhőképződést elősegítik a hegyvidéki domborzati viszonyok.

- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nem számít az ország többi felénél viharosabb vidéknek. Miskolc pedig kifejezetten szélcsendesnek tekinthető. Inkább a Hernád-völgye és a Bodrogköz, amelyek szelesebb tájak vármegyénkben. Azonban az gyakori, hogy a gomolyfelhő-képződés az Északi-középhelység térségében történik, mert a hegy képes megemelni a levegőt. Aztán ebből igazán heves zivatarok már az Alföldön fejlődnek ki. Ebből adódik, hogy nyáron gyakrabban felhős az ég a hegyvidéki részeken, mint a síkságok fölött. Más esetekben, mint például a hétvégi viharoknál pedig a front önmagában is megemeli a levegőt, nincs szükség domborzatra ehhez. Ugyanakkor a hegyvidék és rajta az erdőségek szintén a domborzati tényezők miatt kedveznek a komolyabb viharkárok kialakulásának is – magyarázta a szakember.

Hasznos lakossági észlelések

A hétvégi viharban jégeső, szupercella és belőle tuba is kialakult több helyen.

- A jégeső általában kis területre és rövid időre szokott koncentrálódni. Most a határainkon túl többfelé erőteljesebb jégesők jöttek létre. A jelenség általános velejárója a nyári heves zivataroknak is, mert ezek felső része már nagy magasságban, a 0 Celsius fok alatti régióba esik, ahol a csapadékból jégszemek képződnek. Ezekben a viharfelhőkben olyan gyors a légáramlás, hogy a jégszemeknek nincs idejük elolvadni a levegőben, hanem lehullanak a földre. Sajnos az OMSZ nem rendelkezik olyan sűrű vizuális mérőhálózattal, hogy minden jégesőt, vagy a szupercellákból kialakuló földet nem érő felhőtölcsért, más szóval tubát észlelni tudjunk, és ezek a távérzékelési eszközeinkkel nem minden esetben észlelhetők. Úgyhogy erről az egyéni felszíni észlelések és a lakossági fényképes bejelentések alapján lehet tájékozódni a https://www.met.hu/-ról elérhető MET-ÉSZ rendszeren keresztül, vagy az https://www.idokep.hu/-n. Magyarországon évek óta üzemeltet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos jégkármérséklő-rendszert az OMSZ információi alapján. A jégesők biztos megjelenését sosem tudjuk előrejelezni. A rendszer segítségével azt lehetséges előrejelezni, hogy mikor és hol adottak a feltételek jégeső kialakulásához. Ilyenkor a talajgenerátorokat működtető szakemberek jégképző magvakat küldenek a légkörbe. Ezek hatására nem kevés nagy méretű, hanem sok kis méretű jégszem hullik le, ami még földet érése előtt elolvad – fejtette ki az OMSZ miskolci munkatársa.