2023.07.07. 17:30
Kiderülhet-e, ki volt Labancz Anna gyilkosa?
Dokumentumfilm-sorozat készülhet a miskolci, 1970-es brutális gyilkosság történetéből, a sorozattervet beválogatták egy nemzetközi projektbe.
Labancz Anna portréja
– Úgy két éve kezdődött, hogy érdekelni kezdett Labancz Anna története – mondta lapunknak Dudás Balázs rendező, aki Miskolcon született, és itt töltötte fiatalkorát. Mint meséli, már gyerekként többször hallott róla – igaz, jóval születése előtt történt a brutális gyilkosság – de amikor elkezdett utánaolvasni, egyre jobban érezte, belecsöppent egy fordulatos krimi közepébe.
– Erősen hatott rám az is, hogy ismertem a helyszíneket, ahol kibontakozott a történet, a kórházat, hiszen én is ott születtem, vagy Lillafüredet, vagy épp az egyetemvárost – folytatta. – Mindemellett szinte megelevenedett előttem a 60-as, 70-es évek Miskolca, izgalmas visszanézni rá a mából. És rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem.
Próbálta a mozaikokat összerakosgatni. Dudás Balázs 2015-ben végzett a Szíház- és Filművészeti Egyetemen (SZFE) a Gothár Péter vezette filmrendező művész osztályban, először játékfilmnek szerette volna megrendezni Labancz Anna történetét, aztán úgy érezte, dokumentumfilmet kellene belőle forgatni. (Labancz Anna történetéről röviden keretes írásunkban olvashat – a szerk.)
Az utolsó pillanatok egyike
– Annyira gazdag az anyag, hogy úgy éreztem, filmsorozatot érne. Azt is éreztem, hogy az utolsó pillanatok egyike, hogy megcsináljam. Már most 70-80 évesek azok, akik még mesélhetnek az 1970-ben történt gyilkosságról, Anna lakótársai a nővérszállón, a róla írott könyv szerzője, a férfiak, akik ismerték, akikhez köze volt, a kollégák, ők szólalhatnának meg a filmben – mondta a rendező. Hangsúlyozta, az is megfogta a történtekben, hogy bárkivel beszél, mindenki a saját igazságát próbálja igazolni, vagyis nehéz kibogozni, hogy pontosan mi is történhetett. Sokszor Truman Capote Hidegvérrel című kötete jut eszébe az ügy kapcsán – az amerikai író egy szintén felderítetlen brutális gyilkosság történetét dolgozta fel dokumentumregényében 1965-ben – őt az eset dokumentumszerű leírása során egy ponton túl a saját története is izgatta.
– Tanulságos, hogy egy közösség, egy város ha nem kap választ a kérdésére, mint ez esetben arra, hogy ki is ölte meg a szépséges ápolónőt, elkezdenek történeteket kreálni. Elkezdenek pletykák keringeni, és súlyos társadalmi-lélektani következménye lesz, lehet a történteknek, gyanúba kevernek valakit, akinek az élete aztán tragédiába fordul. Mint Miskolcon azé a szülészorvosé, akit bár a korabeli rendőrségi nyomozás felmentett, mégis a találgatások miatt derékba tört a karrierje, és el kellett költöznie a városból.
Nemzetközi lehetőség: beválogatták a sorozattervet
Dudás Balázs hangsúlyozta, tervei szerint a dokumentumfilm egyes részei egy-egy gyanúsított köré épülnének, és a korabeli Miskolc is kaphatna egy fejezetet. Maga a film még előkészítési fázisban van. Úgy érzi, összegyűjtött minden tudást, amit csak lehet, pályázati anyaguk pedig nyert (erről nemrég írtunk – a szerk.) a rangos Ex Oriente Film beválogatta az öt meghívott projekt közé a "Labancz Anna gyilkosai" című magyar sorozattervet, amely lehetőséget ad az alkotóknak, hogy nemzetközi szinten fejlesszék tovább a projektet.
– Egy jó féléves fejlesztési folyamat kezdődik, amely során a workshopokon azt keressük majd, hogy hogyan lehet a történetet minél érdekesebben elmesélni, utána kell egy befektetőt meggyőzni, hogy támogassa az elkészítését. Én úgy látom, erre jó esély van. Labancz Anna története nemzetközi szinten is érdekes lehet. Sokakat érdekelhet, hogy milyen volt a nyomozás a 70-es években a vasfüggöny mögött, a szocializmus időszakában. Elgondolkodtató lehet, hogy miért nem tudták kideríteni, hogy ki volt a gyilkos, valószínű, ma a DNS-minták időszakában ennek nem lenne akadálya. Külön szempont lehet a pletyka problematikája, Anna személyiségének, nőiességének akkori, 60-as, 70-es évekbeli megítélése.
Akár játékfilmet is forgathat a történtekből
Kérdezzük, hogyan látja: adhat-e ma a sokadik feldolgozás (számtalan cikk, könyv született az ügyben) megoldást, lehet-e olyan szál, amit felgöngyölítve megtudhatjuk végre, ki gyilkolta meg Labancz Annát. Dudás Balázs szerint még korai lenne válaszolni a kérdésre. Találgatások vannak, de az alaposabb munka után van esély arra, hogy bármi kiderüljön. Bármi benne van a pakliban. A rendezőtől még azt is megtudjuk, az első tervéről sem mondott le, miszerint akár játékfilmet is forgathatna a gyilkosság történetéből, ám ezt most véleménye szerint meg kell előznie a történtek dokumentalista feldolgozásának.
Labancz Anna története
Az 1946-ban, Sajópetriben született Labancz Anna ápolónő volt, aki 1966-tól dolgozott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház szemészeti osztályán, a nővérszállón lakott.
Barátnőivel sokat járta az akkori igényesebb szórakozóhelyeket és éttermeket, ismerkedés céljából. Szeretett volna elköteleződni egy férfi mellett, majd összeházasodni és családot alapítani vele. Kedvenc szórakozóhelyei közé a Katowice és Polónia éttermek, a Lillafüredi Palotaszálló, a Kossuth Szálló híres Fehér terme és a Miskolci Egyetem 6-os terme tartoztak. Mindezek mellett eljárt a Csorba-tóhoz is, ahol a kajakosok baráti társaságával múlatta az időt. Tervei teljesülni látszottak, hiszen 1970 márciusának elején fizetésemelésben részesítették, és akkori komoly udvarlójával, K. Ferenccel egyes beszámolók, illetve Anna naplója szerint már az eljegyzésüket tervezték. Egy hónappal később, 1970. április 19-én hajnalban a nővérszállóban lévő szobája ablakában ismeretlen támadója több késszúrással meggyilkolta. Anna a támadást követően a közeli baleseti sebészetre már eszméletlenül került be, negyvenöt perc után, mely idő alatt túl sok vért veszített. A kórházban az oxigén lélegeztetés következtében kicsit magához tért, és a kérdésekre, hogy mi történt vele, azt válaszolta: „Nem tudom… meghalok… segítsetek… fáj a szám… mentsetek meg, nem akarok meghalni.” Ezek voltak utolsó szavai.
A magyar kriminalisztika egyik leghírhedtebb esete az övé, gyilkosát nem sikerült elfogni. Alakja és halála a mai napig benne él a köztudatban.