Nem tudunk lemondani a nejlonzacskóról, mert a szokásaink rabjai vagyunk

A vékonyfalú műanyagzacskó a hetvenes években terjedt el, kezdetben Amerikában, majd nagyon gyorsan az egész világon. Magyarországon naponta közel egymillió darab fogy belőle. Mivel a szigorítások ellenére is a szatyrokat még mindig sok helyen ingyen adják a vásárlás mellé, így elképesztő mennyiségű zacskó gyűlik össze egy háztartásban. Ráadásul mivel ingyenes, hajlamosak a vásárlók szemétként kezelni, és egy használat után kidobni. Pedig hihetetlenül nagy terhet ró a környezetre. Hiszen egy nejlonzacskó lebomlási ideje ötszáz évig is eltarthat. Az eldobható zacskókat még mindig nagyüzemben gyártják szerte a világon, és becslések szerint egy év alatt 4-5 trillió nejlonzacskó kerül forgalomba a bevásárlószatyroktól kezdve a szemetes zsákokig.(A Chemical Market Associates adatai szerint). Magyarországon 2021. január elsejétől tiltást vezettek be bizonyos műanyag termékek forgalmazására, egyebek mellett az eldobható evőeszközökre, poharakra, tányérokra, ételes dobozokra és szívószálakra is. Ezeket azóta felváltotta a fából vagy papírból készült változat. (Ez a fák kivágása miatt véleményezhető, de az már egy másik cikk témája lehet – a szerk.) Azonban végül az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó törvényjavaslatba nem került bele a nejlonzacskó. Mindössze annyi történt, hogy a kereskedelmi felhasználásban magasabb termékadó kategóriába tették.

Megemelkedett az ára

A nejlonzacskómentes világnap kapcsán megkérdeztünk néhány miskolci kereskedőt, hogy náluk mi a gyakorlat.

Nem örül neki egyáltalán, hogy adni kell. Már pedig kell, mert a vevők elvárják, hogy abba tegye az árut – mondta a zöldséges standnál éppen kiszolgáló Nagy Irénke, vagy ahogy sokan a Búza téren ismerik, Ani. Arról nem is beszélve, hogy nagyon megemelkedett az ára a nejlonzacskónak, hetente legalább 25-30 ezer forint megy el rá, amit nem szeretnének a vásárlóval megfizettetni – tette hozzá. Bár fel van tüntetve, hogy pénzbe kerül, mégis elvárják az emberek, hogy ingyen kapják. Sajnos olyan példa is van, hogy csak egy apróságot vesznek, mondjuk egy csokor kaprot, amihez egyáltalán nem szükséges zacskó, de akkor is kérik, sőt néha követelik. Nagyon nehéz így a környezetvédelmi elvekhez tartani magukat – vélekedett Irénke. Amíg a vevők gondolkodása nem változik, addig nem tudják eltüntetni ők sem. Egyébként ez nem kötelező, egy gesztus, egy szolgáltatás a vásárlók számára. És azért akad jó példa is, mert vannak, akik vászonszatyorral vagy kosárral érkeznek, és nem kérnek zacskót. Csak sajnos ők vannak kevesebben.

Máskor vászonszatyrokba pakol

Paradicsomot és uborkát pakolt külön-külön az átlátszó nejlonzacskóba Zsüliett, aki elmondta, hogy most csak beugrott a piacra, erre volt dolga, igazából nem vásárolni készült. De amikor tudatosan jön, mindig felkészül és vászonszatyrokkal felszerelkezve érkezik. Ha lehet, kerüli a nejlonzacskók használatát.

A szintén a Búza téren található vegyes árucikket forgalmazó üzlet vezetője elárulta, hogy náluk kapható nejlonzacskó, több méretben is különböző célokra, hiszen nem tilos árusítani, és kereslet is van rá. Sokat visznek belőle a zöldségesek is.

Fizetni kell érte

Lebomló anyagból készült, a környezetre nem ártalmas nejlonzacskókba tehetjük a zöldséget vagy akár a pékárut is a Coop üzleteiben. De emellett még használnak hagyományos nejlonzacskót is, például a hentes pultban – tudtuk meg Tóth Lászlótól, a Coop Zrt. vezérigazgatójától. Hozzátette: sajnos ingyen adni nem tudják, a környezetkímélő lebomló zacskóért, csakúgy, ahogyan más kereskedelmi egységekben, hipermarketekben is fizetni kell a vásárlónak. Azonban semmilyen hasznuk nincs rajta, csak a beszerzési árat kérik el a vevőktől. Alternatív lehetőségeket is kínálnak, szintén más boltokhoz hasonlóan, többször használatos, mosható szövetzsákba is tehetők ezek az élelmiszerek.