Ők a legveszélyesebbek: tigrisszúnyog, zebraszúnyog, bozótszúnyog

A klímaváltozás és a globalizáció számos kellemetlen jelenséget idézett elő. Ezek közé tartoznak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyekkel korábban csak a trópusokon, szubtrópusokon lehetett találkozni és ennek megfelelően trópusi kórokozókat hordozhatnak.

– Az ötven hazai őshonos csípőszúnyogfaj mellett jelenleg három inváziós faj található meg Magyarországon: az ázsiai tigrisszúnyog vagy zebraszúnyog, a japán bozótszúnyog, valamint a koreai szúnyog – sorolta Paulovkin András entomológus, járvány­ügyi szakember, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője. – A csípőszúnyogfajok közül azok, amelyek vért szívnak, úgynevezett vektorszervezetek, ami azt jelenti, hogy képesek különböző kórokozókat, például különböző vírusokat és fonalférgeket terjeszteni. A legtöbb faj esetében a nőstények vért szívnak, amire a megfelelő petetermeléshez van szükségük. Léteznek olyan opportunista fajok, amelyek nemcsak egy állatcsoportra vannak specializálódva, hanem nagyon sok különböző csoport képviselőjéből képesek vért szívni. Ilyen például az ázsiai tigris­szúnyog is, amely hüllőkből, madarakból, kétéltűekből, háziállatokból és emberből is szív vért, bár ha teheti, az utóbbit választja. Emiatt lehet jelentőségük az inváziós szúnyogfajoknak a zoonózisoknál, az eredeti őshazájukban megtalálható kórokozók állatról emberre való terjesztésénél. Ezek közé tartozik a sárgaláz, a chikungunya, a Zika-vírus, a japán encephalitis vagy az alapvetően madarakra veszélyes nyugat-nílusi láz. 

Vízgyűjtőkben tenyésznek 

Nincs célzott védekezés az idegenhonos szúnyogfajokkal szemben. 

– Szúnyogriasztó szerekkel, valamint földi, légi és biológiai szúnyoggyérítéssel ezen szúnyogfajok ellen is lehet védekezni. A bedugható párologtatókészülékek is hatékonyak ellenük. A természetes élőhelyükön faodvakban összegyűlő víztömegekben fejlődnek. Emiatt lakossági szinten érdemes kiöntögetni az ideiglenes vízgyűjtőket a ház körül a kint hagyott kaspókból, állatok etető- és itatóedényeiből, eldugult esővíz-elvezető csatornákból. A szóban forgó három szúnyogfaj által hordozott fertőzések ellen Magyarországon egyelőre nem indokolt a védőoltás, mert csak behurcolt esetek fordulnak elő. A betegeket a hatályos járványügyi intézkedések értelmében azonnal elkülönítik. Viszont egy a háziállataink körében kirobbanó járványnak valóban van veszélye. Például a lovak különösen érzékenyek a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedésre, amelynek hosszú távú következményei lehetnek. Bár érdemes kiemelni, hogy ehhez olyan fertőzött állat vérét kell hogy szívják, amiben ez a kórokozó megtalálható. Később pedig a szúnyog nyálával kerülnek be az új szervezetbe a vérszívás során. Tehát nem biztos, hogy minden inváziós szúnyog vírus- vagy féreghordozó, és az is lehet, hogy még azelőtt elpusztulnak, mielőtt vérhez jutnának – magyarázta a szakember. 

Dél felől érkeznek 

Az eddig feldolgozott adatok arra engednek következtetni, hogy az inváziós szúnyogfajok hazánkban nem rendelkeznek stabil populációval, és kis egyedszámúak. 

– Az inváziós szúnyogok előfordulása nem túl gyakori Magyarországon, és inkább csak bizonyos határ menti országrészekben jellemző. Megjelenésükben a klímaváltozásnak van szerepe, hiszen enyhébbek a teleink. Emellett a globális kereskedelemnek, ami magukat a szúnyogokat és petéiket, lárváikat is eljuttatja a trópusokon túlra is. Az ázsiai tigrisszúnyogot először 1979-ben észlelték Európában, Albániában. Aztán 1999-ben jelezték a jelenlétét Franciaországban, és 2000-ben jelent meg Belgiumban. Nagy valószínűség szerint Hollandián keresztül jutott el ebbe a térségbe kertészeti áruszállítmányokkal. Magyarországon 2014-ben jelezték legelőször. 2019-ben az egész országra kiterjedő vizsgálatot végeztek az inváziós szúnyogfajokra nézve. Az addigi vizsgálatok eredményei alapján azt állapították meg, hogy még nem alkotnak stabil populációt, hanem mindig újrabetelepülés történik, valószínűleg Olaszország vagy Albánia irányából. Az őshonos szúnyogfajokra egyelőre nincsenek hatással. Olaszországban már azért tudott kitörni 2006–2007-ben chikungunyajárvány, mert velünk ellentétben ők stabil ázsiaitigrisszúnyog-populációval rendelkeznek – fejtette ki a szakértő. 

Lábgyűrűi leleplezik 

A lakosság bevonásával sokkal reálisabb képet kaphatunk a szúnyogfajok terjedéséről Európában.

– Az inváziós szúnyogfajok eredeti élőhelyükön egész évben aktívak, de nálunk mínusz 10 Celsius-fok alatt még pete alakban sem képesek áttelelni. Bár már ez is alkalmazkodásuk eredménye, ugyanis a trópusokon mínusz 2 Celsius-fok hidegig bírják csak ki a peték. Az ázsiai tigrisszúnyogok az előző években hazánkban augusztus elején jelentek meg. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja létrehozott egy honlapot, ahol nagyon részletes leírást lehet találni mindhárom inváziós szúnyogfajról. Ez alapján szabad szemmel is meg lehet különböztetni őket az őshonos fajoktól. Bár a hazai díszes szúnyogot könnyű összekeverni az ázsiai tigris­szúnyoggal. Utóbbinak fekete az alapszíne, és ezen vannak hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, amelyek az állat lábán is megtalálhatók. Továbbá a tor háti oldalán egy fehér sáv. A díszes szúnyog lábán nincs fehér gyűrű, de a testének az alapszíne nagyon hasonlít az ázsiai tigrisszúnyogéra. A téves azonosítások gyakran ennek köszönhetőek – részletezte a szakértő.